Nyikolaj Ivanovics Pirogov meglátogatta Párizsban a híres sebészt, Velepau-t.
– Orosz orvos vagyok – mutatkozott be szűkszavúan Pirogov, aki több munkája között az anesztézia egyik megalapozója is volt –, tanulni jöttem Párizsba.
– Miért jött ilyen messzire, fiatalember? Nemcsak Franciaországban vannak jó tanárok. Éppen egyik honfitársának, Pirogovnak a könyvét olvasom. Rendkívül érdekes és tanulságos munka! Kérem, foglaljon helyet – invitálta udvariasan az ismeretlent Alfred Velpeau. – Mondja csak, fiatalember, nem ismeri véletlenül Pirogov sebészprofesszort?
Pirogov mosolyogva válaszolt:
– De igen, jó ismerősöm.
– Kérem, tegyen meg egy szívességet. Tolmácsolja neki elismerésemet és tiszteletemet.
– Szívesen teljesítem a kérését, akár azonnal is. Pirogov sebész vagyok.
