A csintalan diákok időnként „varázsolni” is tudnak…
Vas Gereben Szeged vidékéről származó 1856-ban lejegyezett anekdotáját régi élclapjaink is gyakran emlegették.
Három csintalan diák, kószáltában, az országút mellett egy parasztot vett észre, szamara kordélya mellett aludni. Az egyik rögtön készen volt egy diákgazságra. Míg a gazda aludt, a szamarat kifogta, s a szerszámot magára tette.
A másik kettő pedig a szamárral odébbállt, ő meg nagy szomorúan várta gazdájának a fölébredését.
— Hát téged melyik ördög hozott ide? — riadt föl a gazda.
— Dehogy az ördög, kedves gazdám, hanem az apám megharagudott rám, s minthogy bűbájos ember, szamárrá változtatott. Most kitelt az időm, s várom, kedves gazdám, hogy mit tesz velem.
— Mit tegyek hát? — vigasztalta a szamaras. — Menj Isten hírével haza, hanem azt mondom, hogy apáddal megférj, mert megint szamárrá változtat. Ezzel elment a diák. Másnap a másik kettő a vásáron árulgatta a szamarat. A paraszt is szamarat keresgélt az elvarázsolt helyébe, s egyszer csak meglátja a magáét.
— Hát megint összevesztél az apáddal? — mondta a jámbor fülesnek. — Ne félj, nem veszlek meg többször!
