„Maga Rodin mondta egyszer, hogy ha művei közül csak egyet is szavakkal akarna érzékeltetni, egy évig kellene beszélnie.” 105 éve, 1917. november 17-én halt meg Auguste Rodin francia szobrász, aki először ábrázolta az emberi testet a maga természetes szépségében a lelkiállapotok kifejezésére. A mester érzelemgazdag szobrászata a modern szobrászat előképe.
„Művészete nem egy nagy eszmén épült fel, hanem kicsiny, lelkiismeretes megvalósításon, az elérhetőn, azon, amit tudott. Gőg nem volt benne. Követője lett ennek az igénytelen, fáradságos szépségnek, amelyet még átláthatott, idézhetett, igazíthatott. A másiknak jönni kellett, a nagy szépségnek, ha minden elkészült, úgy, ahogy az állatok az itatóhoz jönnek, ha beállt az éj s az erdőhöz többé semmi idegen nem tapad.” (Rainer Maria Rilke: Auguste Rodin)
Vannak, akik szerint impresszionista szobroknak elsősorban a két nagy festő, Edgar Degas és Auguste Renoir kisplasztikái tekinthetők, mások szerint az egyetlen impresszionista szobrász Auguste Rodin. Hosszú évtizedeken keresztül a modern kor Michelangelójaként tisztelték.
Auguste Rodin 1840. november 12-én született Párizsban, egyszerű, szegény családban. Félénk gyermek volt, rövidlátása miatt nehezen tanult meg írni és olvasni, csak a rajzolásban mutatott előmenetele jelentett vigaszt számára. Tizenkét évesen beíratták egy rajziskolába, ahol mintázást is tanult.
Legtöbb ismeretére önképzéssel tett szert, mert a képzőművészeti főiskolára többszöri próbálkozásra sem sikerült bejutnia, így elhatározta, hogy díszítőszobrászként keresi a kenyerét. Két évvel idősebb nővéréhez olyan erős szeretet fűzte, hogy annak halála után szerzetesnek állt. A rendház vezetője azonban felismerte képességeit és a szobrászat folytatására biztatta.
1864-ben ismerkedett meg Rose Beuret varrónővel, aki egész életére társa és modellje lett, bár házasságot csak 53 év együttélés után, két héttel az asszony halála előtt kötöttek. Rose hűségesen kitartott a gyakran félrelépő szobrász mellett, jóllehet ő kezdetben még a szellemi fejlődésben visszamaradt gyermekükkel sem sokat törődött.
Az impresszionistákhoz hasonlóan Rodin is kerülte a befejezettség látszatát.
Rodin 1866-ban vett részt először kiállításon, majd Olaszországban tanulmányozta Donatello és Michelangelo műveit. Bronzkorszak című alkotásával kavart vihart először, mert a kritikusok azzal vádolták meg, hogy élő alakról vette a gipszmintát. A hírnév 1877-ben köszöntött rá Keresztelő Szent János prédikál című szobrának kiállítása után. A díszítőművészetek múzeumának felkérésére kezdett dolgozni A pokol kapuján, monumentális művét Dante Isteni színjátéka ihlette. Bár a bronzkaput nem sikerült befejeznie, több alakja önálló életre kelt és bevonult a köztudatba, ilyen A gondolkodó, A csók és az Örök tavasz.
A megbízással önálló stúdió és egyre több jövedelmező felkérés járt, így Rodin 1883-tól már tanítványokat is fogadhatott. Ekkor kezdődött szenvedélyes és viharos szerelmi kapcsolata a 18 éves Camille Claudel szobrásznővel, Paul Claudel költő nővérével. A viszony szakítással ért véget, a lány elmegyógyintézetbe került, ahonnan soha többé nem engedték ki. Tíz évig tartó viharos szerelmük történetéről több filmet is forgattak, a legutóbbi 2017-ben került a mozikba Vincent Lindon főszereplésével Rodin: Az alkotó címmel.
Millet, Corot, Courbet, Van Gogh, Meunier, Rodin azért figyel a munkára és a parasztokra, munkásokra, mert úgy hiszik, hogy igaz, munkájuk és életformájuk révén valódi viszonyban állnak a realitással, a valósággal. Felfedezik a dolgozó ember ethoszát, a 19. századi művészet egyik fontos központi témáját.
Bár Rodin munkáit a kritika olykor alaposan lehúzta, Calais városa mégis őt bízta meg a százéves háború egyik történelmi eseményét megörökítő emlékmű elkészítésével, ennek nyomán született a Calais-i polgárok szoborcsoport. Az 1900-as párizsi világkiállítás után számtalan portrémegrendelést kapott, így megmintázta Sarmiento argentin elnököt, Victor Hugót, Balzacot, Nyizsinszkijt, Clémenceau-t és G.B. Shaw-t.
77 éves korában halt meg Meudonban. Kívánságának megfelelően fejfájának és sírfeliratának helyére A gondolkodó másolata került. Halála után két évvel nyitotta meg kapuit Párizsban a Rodin Múzeum, amelynek létrehozásáról a mester egész életében álmodott. Halála után minden művét a francia államra hagyta, amely kívánságának megfelelően a szobrász legfőbb műveit bemutató múzeummá alakítottá át a korábban Biron Hotelként ismert palotát.
