Tudtad, hogy anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz? Február 21-én az anyanyelv nemzetközi napját ünnepeljük.
Február 21-ét 1999-ben nyilvánította az anyanyelv nemzetközi napjává az ENSZ, s 2000-ben ünnepelték először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Tiltakozásul a bangladesi diákok február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük.
A globalizáció következtében rohamosan növekszik a kis nyelvekre leselkedő veszély. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint a kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben feltartóztathatatlanul hódít az angol mint világnyelv. Ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, néhány százezer ember kell, bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata feltartóztathatatlan – manapság feltételezések szerint körülbelül kéthetente tűnik el egy nyelv a világon.
A magyar nyelv az uráli nyelvrokonság révén mintegy 3000 éve önállósult. A XI. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik.
Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből.
Gyakran hallani, hogy pusztul anyanyelvünk, egyre több a szabályokat felborító idegen hatás. A nyelvművelés régen a germanizmusokat, újabban az angol hatást ítéli veszélyesnek. Főként a kereskedelemben, az informatikában és a reklámok világában gyakori az angol szavak szolgai átvétele, az anglománia. Ez ellen védekezni kell, az idegen szavak átvétele csak akkor elfogadható, ha magyarítva, az anyanyelv dallamvilágához, hangkapcsolat-rendszeréhez hozzáidomítva történik. Nem minden újdonság jelent romlást – az viszont kétségtelen, hogy napjaink helyesírási kultúrája sokkal rosszabb, mint néhány évtizede.
Tehát a magyart – a herderi jóslat ellenére – nem fenyegeti ez eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, hazánk EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike a magyar. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka. Ez a jog különösen fontos, mivel a felmérések szerint az Unió polgárainak többsége kizárólag az anyanyelvét beszéli. Az EU egyik célkitűzése, hogy az anyanyelven kívül két idegen nyelv tudását is birtokoljuk.
Nemes Nagy Ágnes: Anyanyelv
(részlet)
De hát miért is van annyiféle nyelv a világon? A költő csak néz és csodálkozik. Nem, nem gondol a nyelvek kialakulásának oly homályos őstörténetére (vagy élettanára? lélektanára, filozófiájára?), csak a saját mesterségére gondol. Hiszen ő – a versíró – érzi legerősebben a nyelvvel élők között egy-egy kifejezés másképp-nem-lehet-jét, mozdíthatatlan evidenciáját, szavakba horgonyzottságát. Mindig újra kínos tapasztalat rájönnie, hogy a költői evidencia anyanyelvi határig tart. Mért is hívhatják az asztalt table-nak, ha asztalnak hívják? Mért hívhatják másképp a hattyút, a vért, a jobbra csavaró borkősavat? Hány nyelv férhet el az emberiség tudatában? Vagy ne kérdezzük ezt? Ne kérdezzük, hogy hány angyal férhet el egy tű hegyén?
Európában egyedülálló intézményként Magyarországon, 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét korszerű hang- és látványelemek kíséretében.
