1849. február 22-én indult meg az Esti Lapok, napilapként, negyedrét alakban, a debreceni városi nyomda termékeként.
Az Esti Lapokat felelős szerkesztőként és kiadóként egy személyben Jókai Mór irányította, voltaképpen a megszűnt Pesti Hírlap irányvonalát folytatva, hangnemére azonban Jókai szellemes stílusa nyomta rá bélyegét. Szerzői főként azok a mérsékelt nemesek voltak, akik, mint a képviselőház tagjai, Debrecenben a „békepártiak” közé tartoztak. Közülük elsősorban Kazinczy Gábor, Kovács Lajos, Pálffy János, Zichy Antal és Szunyogh Rudolf neve méltó említésre.
A bevezető cikk kijelentette, hogy a szabadságharcot jogosnak tartja, de ha folytatása a haza sorsát kockáztatná, mégis inkább a békét választaná. Egy másik szövegrész szerint pedig úgy kell intézni „jelenünk minden mozzanatát, hogy azáltal a jövő semmi lehetőségének útját be ne vágjuk”; Jókai külön elítélte a „prókátori” szellemet, felismerhető célzással Kossuth politikájára, amely – eszerint – a valódi érdekek helyett is csak azt nézi mindig, hogy mi tekinthető jogosnak. Nem meglepő, hogy az Esti Lapok kezdettől fogva ellenkezést, tiltakozást váltott ki a másik oldalon.
A politikai irányvonalra döntően Kazinczy, Kovács, Nyáry Pál ill. részben Hunfalvy Pál gyakorolt befolyást, valamint Kemény Zsigmond aki a háttérben ugyan, de a lap meghatározó szellemi vezetői közé tartozott. Jókai kivált a népszerű hangnemről, a megfogalmazásról, ill. a Charivari (macskazene) című „humoristicai rovat” vezetéséről gondoskodott. Ebben a rovatban Jókai mesterien, nagy biztonsággal alkalmazta sajátos személyekre célzó humorát, amely valójában a nemesi, megyei politika hagyományos fegyverei közé tartozott.
A lap a dinasztiával való szakítás és a végsőkig folytatott harc helyett a törvényes önvédelem és ezen az alapon – ha lehet – a megegyezés politikáját képviselte, jellemzően Nyáry Pál 1849. január 13-án a képviselőházban alulmaradt javaslatának szellemében. A lap bevezető cikke rögzítette, hogy a szabadságharcot jogosnak tartja, de ha annak folytatása veszélyeztetné a haza sorsát, mégis inkább a béke mellett foglalna állást. Nem meglepő, hogy az Esti Lapok kezdettől fogva ellenkezést, tiltakozást váltott ki a szabadságharc pártiaknál.
Az Esti Lapoknak 1849. május 31-ig 83 száma jelent meg Debrecenben, majd június 4-től Pesten a Landerer és Heckenast nyomdában újra megindult a kiadás, azonban csak július 7-ig jelenhetett meg összesen 26 száma.
