A Leonardo, Michelangelo és Raffaello nevével fémjelzett reneszánsz triász legfiatalabb tagja kitörölhetetlen nyomot hagyott az itáliai művészet történetében. Az eszmény diadal – Raffaello címmel reneszánsz rajzokat és metszeteket mutat be a Szépművészeti Múzeum.
Hatvanhat rajzon és metszeten keresztül vizsgálja az érett reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Raffaello munkamódszerét és hatását a Szépművészeti Múzeum szerdától látható, Az eszmény diadala – Raffaello című kiállítása.
Kiválóan szervezett, termékeny műhelyében olyan tehetséges, a következő korszak művészetét meghatározó festők dolgoztak, mint Giulio Romano, Perino del Vaga és Polidoro da Caravaggio. Raffaello az elsők között ismerte fel, hogy a sokszorosított grafika segítségével műveit széles körben népszerűsítheti. A korszak legkiválóbb rézmetszőjével, Marcantonio Raimondival közös vállalkozása hosszú időre meghatározta a római metszetkiadást.
A kiállítás központjában Raffaello hat saját kezű rajza áll; egy korai tanulmányt az első perugiai oltárképéhez, a Mária koronázásához, a festő firenzei tartózkodása alatt készült akttanulmányt egy szent alakjához, amikor a később csodált mester még Perugino stílusában dolgozott.
Már kiérlelt kompozíciót mutat az az egyedülálló előrajz, mely Marcantonio Raimondi híres rézmetszetéhez, A betlehemi gyermekgyilkossághoz készült, az érett reneszánsz egyik mesterművét. Sokáig feltételezték, a rézmetszet elkészülte után készült a grafika, azonban ma már szinte bizonyos, hogy előrajz.
Megtekinthető az ezüstvesszővel megrajzolt Vénusz, ami egy kompozícióvázlat a vatikáni pápai lakosztály Disputa freskójához, és a Sala di Costantinóhoz kapcsolódó Angyalfejet.
A múzeum a mester saját rajzai mellett tanítványai számos művét őrzi, és valamennyi Raffaello közreműködésével készült metszet megtalálható a gyűjteményében. Ezek közül több a kiállításon is bemutatott rézmetszetekhez szolgált előrajzként, más munkák pedig freskók, nagyobb szabású alkotások előtanulmányaiként készültek.
A hatvannál több művet felsorakoztató kiállítás Raffaello páratlan tehetségének bemutatása mellett arra is fényt vet, miként viszonyult a következő generáció a mester művészi hagyatékához.
Az 1520-ban, mindössze 37 évesen elhunyt mester komoly hatást gyakorolt a 16. század európai festészetére, a tárlat mégis elsősorban Raffaello és olasz kortársai, valamint követői kapcsolatát vizsgálja. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye több mint ezer 16. századi olasz rajzot és mintegy 4600 metszetet őriz, ezek digitális katalógusa 2012 óta az interneten is elérhető.
A rajzok és metszetek mellett, szabad szemmel is jól kivehető alárajzolása miatt, Raffaello híres Esterházy Madonnája is helyet kapott a kiállításon, így a festmény első alkalommal került a rajzok kontextusába. A kiállítás bemutatja a festmény újonnan elvégzett technikai vizsgálatait is, valamint a Raffaello-rajzokról részletes vizsgálatok készültek, melyek lehetővé tették technikájuk és állapotuk tanulmányozását is.
Egyetlen külföldi alkotásként kapott helyet a tárlaton Albrecht Dürer Vizitáció című fametszete olasz párdarabjával, amelyekhez a művészettörténet első szerzői jogi pere is kapcsolódik. A német művész számos lapját ugyanis – engedély nélkül – Raimondi Velencében nagy haszonnal nyomtatta és terjesztette, míg Dürer fel nem jelentette a rézmetszőt a város hatóságainál.
A Kárpáti Zoltán és Seres Eszter által rendezett 2014. március 16-ig megtekinthető kiállítás más alkotók – többek között Giulio Romano, Perino del Vaga, Polidoro da Caravaggio vagy Parmigianino – rajzain, metszetein keresztül végigköveti Raffaello több kompozíciójának utóéletét is.
