„A szem az emberi tisztesség biztonsági lámpája. Mikor már minden sötét a hazugságtól, az ő kis reszkető fénye titkosan csillog.” Ezt Molnárnál nem más mondja, mint maga a megtestesült Ördög. A Karinthy Színház 32. évadában kilenc bemutató egyike Az ördög lesz.
Kilenc bemutatót tervez a Karinthy Színház a 32. évadában; a teátrum az ősszel induló szezonban megújuló nézőtérrel is várja a közönséget. Karinthy Márton, a színház igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt évadot a Karinthy Színház sikeresen, növekvő néző- és előadásszámmal zárta, 200 előadását több mint 30 ezren látogatták, 5 bemutatót tartottak.
Kiemelte: az Anna Frank jegyzetek című, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában bemutatott beavatószínházi előadásukat egy színházi portál beválasztotta a 2012-es év legjobbjai közé. A Karinthy Színház nyáron több vidéki helyszínen lépett fel, Debrecenben a Hunyady Sándor Lovagias ügy című darabjából készült zenés játékot, Kaposváron a Marilyn Monroe csodálatos halála című Vámos Miklós-drámát játszották. A tihanyi Bujtor István Szabadtéri Színpadon Ron Clark és Sam Bobrick Én, te, őt! című krimi-komédiájából tartanak előbemutatót augusztus 9-én.
A Verebes István rendezésében látható darab budapesti premierjét szeptember 13-án tartják, a főszerepeket Bajor Imre, Dobó Kata, Csonka András és Lorán Lenke, valamint Balázs Andrea alakítják. Augusztus 10-én a Karinthy Színház Janika című előadását láthatja a tihanyi közönség.
Már folynak a következő évad többi bemutatójának előkészületei is. Október 11-én Vaszary Gábor szinte ismeretlen vígjátéka, a Klotild néni premierjére várják a közönséget, a darabot Karinthy Márton rendezi. Az előadásban Miller Zoltán, Pápai Erika, Csere László, Szacsvay László, Egri Kati, Mihályi Győző, Marton Róbert, Bozó Andrea, Eke Angéla, Szűcs Péter Pál és Németh Gábor lép színpadra. A díszletet Húros Annamária, a jelmezt Tordai Hajnal tervezi.
Novemberben Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékát mutatja be a színház. A rendező és a címszereplő Balikó Tamás, a többi szerepet Gubás Gabi, Szabó P. Szilveszter, Balázsovits Edit, Schlanger András, Balázs Andrea és Honti György alakítja. A díszletet Horesnyi Balázs, a jelmezt Pilinyi Márta tervezi.
A huszonkilenc éves Molnár Ferenc, már ismert hírlapíró volt, de drámaszerzőként még teljesen kezdő, egy bemutatott darabbal a háta mögött, amikor megnézte Goethe Faustját, és frivol gondolata támadt: Mephistót frakkba öltöztetni, és belehelyezni egy untig ismert szerelmi háromszög, egy 20. századi pesti evidencia, a férj-feleség-a ház barátja hármasba, egy úgynevezett társasági vígjáték közepébe.
„A szem az emberi tisztesség biztonsági lámpája. Mikor már minden sötét a hazugságtól, az ő kis reszkető fénye titkosan csillog.” Ezt Molnárnál nem más mondja, mint maga a megtestesült Ördög. Mert ilyen leleplezés csak az õ száját hagyhatja el, hisz szinte ő az egyetlen, minden tekintetben tisztességes lény, aki nem hazudik, aki tisztán lát, aki szerint a dolgokat úgy kell intézni, hogy a tisztesség minél kevésbé csorbuljon, már pedig az Ördög szerint a tisztesség a szenvedélyben van…
A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolával közös bemutatóként Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című darabját tűzik műsorra, a beavatószínházi előadást Tóth Miklós rendezi, az Éj szerepében Molnár Piroska is színpadra lép a növendékekkel.
Vörösmarty Mihály 1830-ban fejezte be művét, a cím alá azt írta: színjáték öt felvonásban. Ekkor már csak boldogan sajgó, rejtve rejtett szomorú emlék szívében reménytelen szerelme, Perczel Etelka. Egy évvel később jelent meg Vörösmarty hatalmas életművének egyik legnagyszerűbb darabja, a verses mesejáték, amely a „pogány kunok idejében” játszódik, a Csongor és Tünde.
A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.)
A Gózon Gyula Kamaraszínházzal közösen, beavatószínházi előadásként játsszák Moliére A fösvény című vígjátékát Csiszár Imre rendezésében, Székhelyi József és Tímár Éva főszereplésével, valamint az Antigoné című görög tragédiát, amelyben Kiss Diána Magdolna, Kálid Artúr és Vasvári Emese lép színpadra.
Karácsonyra Karinthy Ferenc Nők című, színpadon eddig nem látott komédiáját tűzik műsorra a szerző fia, Karinthy Márton rendezésében. A darab az Aranyidő című novella alapján született és Budapest ostroma alatt játszódik. Az előadás díszletét Kentaur (Erkel László) tervezi. Az évad második felére tervezik Csathó Kálmán Te csak pipálj, Ladányi című művének bemutatását, a produkció dramaturgja Deres Péter, a rendező Kőváry Katalin.
A tervek között szerepel egy zenés előadás bemutatása Bozsik Yvette rendezésében. Műsoron tartják a 17. éve futó Tanár úr, kérem! című előadást, a Szegény Dániel című francia krimit, Márai Sándor Válás Budán című színjátékát és Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című darabját is – sorolta az igazgató.
A teátrum vendégül látja az Aradi Kamaraszínházat, a stúdiószínpadon önálló esteket tűznek műsorra. Esztergályos Cecília Meddig vagyok?! című estje és Egri Márta Kalauz Jutka című zenés produkciója mellett tovább játsszák Vándor Éva Shirley Valentine-ját is.
Az igazgató elmondta: a színpadot megújították, megnövelték, és a közönség felújított székekről nézheti majd az előadásokat. A nézők részt is vehetnek a teátrum megújításában: névvel ellátott állandó széket válthatnak maguknak az új zsöllyében.
