80 éve, 1936. szeptember 5-én készítette Robert Capa a világ egyik leghíresebb és legismertebb fotótörténeti értékű háborús fényképfelvételét, amely A milicista halála címet kapta.
Robert Capa híres felvétele, A milicista halála valódi dokumentumkép, nem beállított fotó, ahogy megjelenése óta többen állították. A Capa fényképén szereplő milicista Federico Borrell García, alcoyi illetőségű munkás, aki 1936-ban 24 éves volt, és az alcoyi Szabad Fiatalok baloldali ifjúsági szervezet alapítója volt a CNT anarchista szakszervezet oszlopos tagjaként. Egyik barátjával együtt személyesen szervezte meg Alcoy védelmére a 300 milicistából álló különítményt.
A legendás budapesti születésű fotós 1936. szeptember 5-én örökítette meg az andalúziai Cerro Murianóban Tainónak is becézett Federico Borrell García köztársasági harcos utolsó pillanatait, amikor egy ellenséges lövedék fejen találta, hanyatt bukott és kiejtette puskáját kezéből.
Az elesett milicista testvére, Evaristo szintén részt vett a harcban, és később elmondta a feleségének, Maríának, hogy ő ugyan nem látta Federico halálát, de a szemtanúk elbeszélése szerint az pontosan úgy történt, ahogy a fényképen látható. Federicót futás közben érte a golyó, és ahogy hátraesett, szélesre tárt jobb kezéből kiesett a puska.
Robert Capa visszaemlékezései szerint egy lövészárokból figyelte, hogy próbálnak előre törni a köztársaságiak, a nemzetiek géppuskatüzében. Egy adott pillanatban felemelte a kameráját, és a levegőbe fényképezett, anélkül, hogy tudta volna, mit vagy kit kap lencsevégre.
A tekercset előhívatlanul küldte el Párizsba, a Magnum hírügynökségnek, amelynek dolgozott, és csak hónapok múlva ismerte meg fényképét, amely leghíresebb polgárháborús felvétele lett. A fényképet először 1936. szeptember 23-án publikálták a Vu francia magazinban.
Robert Capa és Gerda Taro a spanyol polgárháború idején készített pillanatfelvételeit 2007 körül szerezte vissza a New York-i International Centre of Photography. Ha ezeket időrendi sorrendbe rakják, pontosan rekonstruálni lehet, hogy mi történt: Capa éppen egy beállított csatajelenetet fényképezett, amikor váratlanul valóban lőni kezdett géppuskával az ellenség. Nem igaz tehát az a feltételezés, hogy a milicista egy csatában esett el (Capa nem is állította ezt soha), ugyanakkor Borrell García textilmunkás valóban meghalt aznap, és ezt fivére is megerősítette. Éppen ezért nem lehet Capát azzal vádolni, hogy propagandacélú történelemhamisítást követett el.
A spanyol polgárháború ikonjának hitelességét először Philip Knightley angol újságíró vonta kétségbe. Azt állította, hogy a felvétel napján Capa nem is volt Andalúziában, hanem a francóista erőket követte az ország északi részén. Richard Whelan, Capa életrajzírója viszont azt írta, hogy a következetes antifasiszta Capának soha nem volt semmi dolga a francóistákkal és 1936. szeptember 5-én valóban Cerro Murianóban volt. A fotó, amelyet amúgy Knightly továbbra is beállított propagandafelvételnek tekint, először az amerikai Life magazinban jelent meg.
Robert Capa Friedmann Endreként látta meg a napvilágot 1913-ban Budapesten. Fényképészetet tanult, Berlinben, majd Párizsban dolgozott. Szellemes társalgó volt, imádták a nők, olyan hírességek zsongták körül, mint nagy szerelme, Ingrid Bergman filmcsillag, s barátai közt volt Hemingway és Steinbeck amerikai író, s Picasso, a spanyol festő. Haditudósító lett a spanyol polgárháborúban, s A milicista halála című képe világhírt hozott számára. A II. világháború idején, 1941 és 1945 között Capa az amerikai hadsereg tagjaként megörökítette a többi között a szövetséges haderő szicíliai és normandiai partraszállását. Utolsó fotóriportjait az indokínai harcokról készítette. 1954. május 25-én a vietnami Thai Binhben aknára lépett és szörnyethalt.
