„Pontosabban kellene élni, nem ilyen slendriánul.” Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész 75 éves lenne.
„Az volt a mániám, ha ti jó tanítók lesztek, akkor jobb lesz a világ, mert akkor a ti diákjaitok is jobbak lesznek, és a világ szebb lesz, mert mindenki egy kicsit jobbat csinál maga körül.” (Bérczes László – Cseh Tamás: Cseh Tamás)
Cseh Tamás Budapesten született 1943. január 22-én, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, középiskoláit már a fővárosban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1967-től hét évig rajzot tanított egy fővárosi általános iskolában.
1970 körül kezdett dalokat írni, alkotótársa Bereményi Géza író, filmrendező lett. Barátságuk és munkakapcsolatuk a vízivárosi Iskola utca egyik albérletében kezdődött, itt születtek a legendás, egy nemzedék életérzését kifejező dalok. Bereményi írta a legtöbb Cseh Tamás-lemez szövegét, négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. (A kivétel az 1988-as Mélyrepülés, amelyhez a szöveget Csengey Dénes írta.)
„Teljességgel félreértettek: nekem nem a harmadik diploma kellett, én festőnövendék szerettem volna lenni. Inni, verekedni, Toulouse-Lautrec-módra tombolni, modellekkel kurválkodni, összeveszni a színeken a barátaimmal…” (Bérczes László – Cseh Tamás: Cseh Tamás)
Első lemeze, amelyet Másik Jánossal közösen készített, 1974-ben Levél nővéremnek címmel jelent meg, a folytatás húsz évvel később Levél nővéremnek 2. címmel készült el. Az énekes szívéhez – saját bevallása szerint – az 1978-as Fehér babák takarodója állt legközelebb, mert az hordozta legkedvesebb emlékeit. 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban adott önálló esteket, összességében mintegy ezerkétszáz dal szerzője.
Valóságos kultusza alakult ki, kiénekelte, amit a Kádár-rendszerben kimondani nem lehetett. Több filmben is szerepelt. Jancsó Miklós több alkotásában felbukkant, főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben. Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott, A legvidámabb barakk című kiállításszínháznak, vezette a Századunk című tévéműsort, ő énekelte a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsor főcímdalát.
Életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony egyik eldugott völgyét „indián területté” nyilvánították, ettől kezdve egészen haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről. Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő is illusztrált. 2006 végén jelent meg a Csillagokkal táncoló Kojot, észak-amerikai síksági indián mesék című könyv Cseh Tamás szerkesztésében.
Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban – Bereményi Gézával közösen – a Pro Urbe Budapest díjat vehette át a főváros művészeti életében vállalt küldetésük elismeréseként.
2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki műfajteremtő előadóművészi teljesítményéért, egy korszak életérzését emlékezetesen tolmácsoló, a hétköznapok prózáját és költészetét egyidejűleg megragadni képes dalaiért. 2008-ban Budapest VIII. kerületének díszpolgára lett, a következő évben Bakonybél is díszpolgárává választotta, talán erre a címre volt a legbüszkébb, 2009-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. 2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, a következő évben jelent meg Bérczes László Cseh Tamás beszélgetőkönyve. A halálos kórral vívott három éves küzdelem után 2009. augusztus 7-én Budapesten hunyt el.
Emléke ma is eleven, 2010-ben emlékkoncerten csendültek fel dalai a Sziget fesztiválon, az ő nevét viseli a Bárka Színház egyik terme, Gyöngyössolymoson 2011 óta látható domborműve, Újbudán, a Gellért téren szobrot emeltek neki.
