„Én mondom, minden nemzedék hitványabbat nevel magánál, gumibélü, bádoglábú, bádogképű népséget. Pléhembereket.” 135 éve született D. H. Lawrence angol író, esszéista, a maga korában hatalmas botrányt kavaró Lady Chatterley szeretője című regény szerzője.
David Herbert Lawrence egy közép-angliai bányavárosban, Eastwoodban egy félanalfabéta, alkoholista bányász és egy művelt polgári családból származó tanárnő negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot 1885. szeptember 11-én. A középiskolát ösztöndíj segítségével végezte, majd néptanítói képesítést szerzett. Ekkor már az irodalommal is komolyabban foglalkozott, s megjelentek első novellái, valamint első regénye, a különösebb feltűnést nem keltő A fehér páva is.
1912-ben megismerkedett élete nagy szerelmével, egy háromgyermekes családanyával, akit meg is szöktetett a férjétől. Németországba, majd Olaszországba utaztak, hazatérésük után pedig összeházasodtak, s Cornwallban éltek boldogan, de szegénységben.
„– El ne felejtsd, lányom – mondta az anyja –, nem olyan egyszerűek a dolgok az életben, hogy csak úgy rámondod: fehér vagy fekete. Ilyesmit ne is várj. Két ember között a szerelem a legfontosabb, és ez sem te nem vagy, sem ő. Ez egy harmadik valami, közösen kell megteremtenetek. Nem kívánhatod, hogy a te kívánságod szerint legyen minden.” (D. H. Lawrence: Szivárvány)
Lawrence kezdetben filozofikus esszéket írt, majd megszületett a vidéki életről szóló két regénye, a Szivárvány és a Szerelmes asszonyok. Mivel művei nyíltan szóltak a férfi és nő közötti lelki és szexuális kapcsolatról, obszcenitás vádjával elkobozták őket, illetve a Szerelmes asszonyok 1920-ig meg sem jelenhetett. Az első világháború idején nyíltan vállalt háborúellenessége is sok ellenséget szerzett az írónak, felesége német származása miatt is sokat zaklatták, s végül mint kémgyanús elemeket kitiltották őket Cornwallból.
A háború után kivándoroltak Olaszországba, majd két év alatt legjobb barátjukkal, Aldous Huxley-val beutazták Olaszországot és Franciaországot, végül Ceylon, Ausztrália és Mexikó érintésével Amerikába kerültek. 1924-ben egyik előkelő New York-i ismerősüktől megkapták az Új-Mexikó állambeli Taosban fekvő Kiowa Ranchot, ahol Lawrence a hozzá hasonlóan gondolkodó emberek kis csoportjából egy életközösséget szándékozott létrehozni. Ebben betegsége akadályozta meg: 1925-ben tüdővérzést kapott, az orvosok tuberkolózist állapítottak meg nála, s vissza kellett térnie Olaszországba.
Ekkor kezdte el írni mindmáig talán legismertebb regényét, a Lady Chatterley szeretőjét, amely 1928-ban magánkiadásban jelent meg Firenzében, és hamarosan nagy botrányt kavart. Ennek oka az volt, hogy a társadalmi konvenciók és különbségek elvetése mellett teljes nyíltsággal ábrázolta a nemi aktust, s le is írta az élőbeszédben használt trágár szavakat. Így az angol és az amerikai hatóságok pornográfia miatt elkobozták a művet, s csak igen erősen cenzúrázott változata jelenthetett meg. Harminc évvel később előbb Amerikában, majd Angliában is bírósági ítélet mondta ki, hogy a mű nem pornográfia, s csak ekkor jelenhetett meg csonkítatlanul. A regényből 1981-ben film is készült, mely nem kifejezetten Lawrence társadalombírálatára, sokkal inkább az érzékiség ábrázolására összpontosított. Magyar nyelven először 1933-ban látott napvilágot – csonkított formában –, aztán egy fél évszázadon keresztül csak irodalmi legenda volt.
„– Mit kezdett el?
– Az életet.
– Az életet! – visszhangozta Connie különös borzongással.
– Ez az élet, – mondta az erdész. – Lehetetlen távol tartanunk magunkat tőle. S ha az ember mégis távol tartja magát, ugy akár meg is halhat. Ujra kell kezdenem; hát elkezdem.
Connie nem értett vele teljesen egyet.
– Éppen ez a szerelem, – mondta derüsen.
– Nevezzük, aminek akarjuk, – felelte az erdész.” (D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője)
1929-ben az ekkor már súlyosan beteg író Dél-Franciaországba ment, ahol megírta az Apokalipszis című művét, melyben a Jelenések könyvét kommentálta. 1930. március 2-án halt meg Vence-ban. Felesége Taosban kis kápolnát építtetett emlékére, s itt helyezte el az író hamvait is.
