„Az ember mindent meg tud tenni, amit akar, ha komolyan ráadja a fejét. Mármint ha megvan hozzá a tehetsége.” 145 éve született Edgar Wallace angol író, drámaszerző, publicista, forgatókönyvíró, a krimi-irodalom egyik legjelentősebb képviselője, a modern thriller megteremtője.
Richard Horatio Edgar Wallace Polly Richards nevű színésznő törvénytelen fiaként 1875. április 1-jén Greenwich-ben látta meg a napvilágot, szülőatyja, a szintén színész Richard Horatio Edgar Marriott (művésznevén Walter Wallace) volt. A gyermek igen korán nevelőszülőkhöz került, nevelőapja halszállítással foglalkozott. A kis Edgar már 12 éves korában búcsút mondott az iskolának, s több foglalkozásban is kipróbálta magát, volt nyomdászinas, tejesember és rikkancs is. 18 éves korában belépett a seregbe, s 1896-ban Dél-Afrikába került egy egészségügyi alakulathoz. Itt ismerkedett meg Marion Caldecott-tal, aki maga is írogatott, s segítette Wallace-t írói pályájának kezdetén. Wallace ekkor még háborús versekkel kísérletezett, melyek 1898-ban kötetben is megjelentek. 1899-es leszerelése után a Reuter és a Daily Mail tudósítója lett egészen az I. világháborúig. 1901-ben megnősült, mentora lányát vette el, akitől 1918-ban elvált.
1902-ben Johannesburgban a Rand Daily Mail kiadója volt. Az 1905-ös orosz-japán háború idején figyelme az orosz és a brit titkosszolgálatok felé irányult, s később több kémregényt is írt élményeiből. Londonba hazatérve létrehozta a Tallis Press kiadót, ez adta ki 1905-ben első regényét, a The Four Just Ment. Bár a siker óriási volt, egy szerencsétlen reklámkampány miatt Wallace anyagilag jókorát bukott. Későbbi afrikai tárgyú regényei azonban már busásan jövedelmeztek, az író ettől kezdve nagylábon élt: három lakást és egy lóversenyistállót tartott fenn Londonban, s fényűző partikat adott. A regények mellett az újságírásnak sem fordított hátat, a Daily Mail, a Standard, az Evening News, a The Story Journal, a The Star közölték cikkeit. 1921-ben ismét megnősült, második felesége, Violet King 23 évvel volt fiatalabb nála. Ebből a házasságból született egyetlen lánya is.
„Azt ne higgyék, hogy magamnak követelem a dicsőséget az eset megfejtéséért, amit az újságok „A meztelen lábnyom rejtélyének” hívtak. Éppen elég régen vagyok a rendőrség tagja, hogy tudjam: az olyan embert, aki mindig a maga hírét-nevét kürtöli, jó zenekarba soha be nem vesznek. Ezért, ha valaki azt mondaná maguknak, hogy Minter detektív-parancsnok a Scotland Yardról igyekszik fölfújni az érdemeit, nézzenek rá csúnyán helyettem is…” (Edgar Wallace: A meztelen lábnyom)
Wallace elképesztő sebességgel dolgozott, volt olyan műve, melyet négy nap alatt írt meg. A technika vívmányait is igénybe vette: előbb diktafonra mondta a szöveget, melyet aztán neje vagy titkára legépelt, s Wallace csak ekkor javított vagy változtatott rajta. Különös tehetsége volt a párbeszédek írásához, emiatt szerették később forgatókönyveit a rendezők. Pályafutása alatt mintegy 175 regényt, 24 színdarabot, 50 kötetnyi elbeszélést és számtalan újságcikket írt. Emellett 10 kötetben megírta az I. világháború történetét is, Nemzetek háborúja címmel. Nem véletlen, hogy Graham Greene „eleven könyvgyárnak” nevezte, regényei pedig a 20-as évek Angliájában a Biblia után a legolvasottabb művek voltak. A mennyiség nem mindig jelentett minőséget, de tény, hogy Wallace nagyon értett a figyelem ébrentartásához, a borzalmak mesteri adagolásához és a fordulatos meseszövéshez. Magyar nyelven is több mint hetven kötete jelent meg, melyek közül a legismertebbek: Az ember, aki nem is él, A zöld íjász, A halál angyala, A sötét ember, A sárga kígyó, A hatalom könyve, Az erőszak ökle, A besúgó.
Wallace írói koncentrációja legendás maradt egész életében. Mindegyik könyve tartalmát elejétől a végéig kívülről tudta, soha nem készített jegyzeteket, és míg írt, naponta hosszú órákig dolgozott, miközben erős dohányosként a cigarettáit drámaian hosszú ideig szívta egy csésze cukrozott tea mellett. Ismert róla, hogy minden könyve első oldalát általában hosszú ideig kézírással írta le, majd a többit titkárának diktálta le.
Hogyan lehet, hogy az az író, akinek népszerűsége egykor vetekedett Dickensével és akinek az arca még a Time magazin borítójára is felkerült, halála után olyan gyorsan elfelejtődött? Valószínűleg azért, mert Wallace műveinek száma hatalmas volt, azonban egyetlen művét vagy egyetlen sorozatát sem lehetne a klasszikus kultikus státuszba sorolni. Emellett kortársaitól – pl. Arthur Conan Doyle-től, Agatha Christie-től és Edgar Rice Burroughstól – eltérően, soha nem hozott létre igazán ikonikus karaktereket, évtizedeken, sőt akár évszázadokon át maradandó irodalmi mondanivalót és rejtélyt.
Érdekes, hogy regényein kívül számos forgatókönyvet is írt, melyek közül a King Kong hozott számára világsikert, amely máig a filmtörténet egyik legismertebb műve, ezt azonban már nem élte meg. Nem sokkal a film elkészülte előtt, 1932. február 10-én hunyt el tüdőgyulladásban, úton Hollywoodba. Sokmilliós adósságot hagyott hátra, azonban a posztumusz szerzői díjakból származó bevételei hamarosan kiegyenlítették tartozásait.
