Edgar Wallace lenyűgözően termékeny írónak számít, Graham Greene „eleven könyvgyárnak” nevezte, regényei pedig a 20-as évek Angliájában a Biblia után a legolvasottabb művek voltak.
Mintegy 175 regényt, 24 színdarabot és számos elbeszélést és újságcikket írt, és lejegyezte 10 kötetben az I. világháború történetét is. Regényeit több mint 160 esetben filmesítették meg. 1875. április 1-jén született és 1932. február 10-én hunyt el Edgar Wallace angol író, drámaszerző, publicista, a krimi-irodalom egyik legjelentősebb képviselője, a modern thriller megteremtője.
Polly Richards színésznő és Richard Horatio Edgar Marriott (művésznevén Walter Wallace) színész törvénytelen fiaként látta meg a napvilágot Greenwich-ben 1875. április 1-jén. Édesapja a születéséről sem értesült, anyja az újszülött gyermeket igen korán nevelőszülőkhöz adta, nevelőapja halszállítással foglalkozott. A kis Edgar már 12 éves korában búcsút mondott az iskolának, s több foglalkozásban is kipróbálta magát, volt egyebek között nyomdászinas, tejesember és rikkancs.
18 éves korában katonának állt, 1896-ban Dél-Afrikába került egy egészségügyi alakulathoz. Itt ismerkedett meg Marion Caldecott-tal, aki maga is írogatott, és segítette Wallace-t írói pályájának kezdetén. Wallace ekkor még háborús versekkel kísérletezett, amelyek 1898-ban kötetben is megjelentek. 1899-es leszerelése után a Reuters és a Daily Mail tudósítója lett egészen az I. világháborúig. 1901-ben megnősült, mentora lányát vette el, akitől 1918-ban elvált. 1902-től a Rand Daily Mail kiadója, majd kislánya halála után szerkesztői munkát vállalt a Daily Mail-nél Johannesburgban.
Kalandok, siker, és nagy bukások
Az 1905-ös orosz-japán háború idején figyelme az orosz és a brit titkosszolgálatok felé irányult, s később több kémregényt is írt élményeiből. Hazatérve, a kémek életétől megihletve, megírta első könyvét, a Négy igaz embert (The Four Just Men). Londonba hazatérve létrehozta a Tallis Press kiadót, ez adta ki 1905-ben első regényét, The Four Just Men címen. Bár a siker óriási volt, egy szerencsétlen reklámkampány miatt Wallace anyagilag jókorát bukott.
1907-ben felesége ismét gyermeket várt, mialatt ő Kongóból tudósított és ontotta a történeteket. Az afrikai tárgyú regényei már busásan jövedelmeztek, s az író ettől kezdve nagy lábon élt: három lakást és egy lóversenyistállót tartott fenn Londonban, fényűző partikat adott. A regények mellett az újságírásnak sem fordított hátat, a Daily Mail, a Standard, az Evening News, a The Story Journal, a The Star közölték cikkeit. Kongóból hazatérve, kétes ügyei miatt elbocsátották. Ezután már felesége elől sem titkolhatta tovább rossz anyagi helyzetüket, aminek következtében a pár amúgy sem stabil kapcsolata még inkább meggyengült.
A krimik és kalandregények „eleven könyvgyára”
Amikor egy magazin romantikus történetek megírására kérte föl, ő inkább az afrikai témák mellett maradt, amivel nagy sikereket ért el. Folyamatosan írta könyveit, hogy családja megélhetését biztosítsa. 1908-ban szembesült születésének körülményeivel, amikor találkozott elhunyt féltestvérének lányával, és megtudta édesanyja halálhírét és igaz történetét. A bűnbánat, amit amiatt érzett, hogy fiatal korában eltaszította magától az édesanyját, amikor az meg kívánta ismerni, örökre beleivódott személyiségébe. Legjobb műveit az ez utáni évtizedben, 1908 és 1918 között írta.
Felesége, 1918-ban beadta a válókeresetet, ezután 1921-ben ismét megnősült, az író elvette a 23 évvel fiatalabb titkárnőjét Violet Kinget. Ebből a házasságból született egyetlen lánya is. Felesége második terhessége alatt haditudósító az orosz – japán háborúban. A gyermek születése, a rendeződött magánélet jó hatással volt Wallace írói munkásságára.
Wallace elképesztő sebességgel dolgozott, volt olyan műve, amelyet négy nap alatt írt meg. A technika vívmányait is igénybe vette: előbb diktafonra mondta a szöveget, amelyet aztán a neje vagy a titkára legépelt, s Wallace csak ekkor javított vagy változtatott rajta. Különös tehetsége volt a párbeszédek írásához, emiatt szerették később forgatókönyveit a rendezők. Pályafutása alatt mintegy 175 regényt, 24 színdarabot, 50 kötetnyi elbeszélést és számtalan újságcikket írt. Emellett 10 kötetben megírta az I. világháború történetét is, Nemzetek háborúja címmel. Nem véletlen, hogy Graham Greene „eleven könyvgyárnak” nevezte, regényei pedig a 20-as évek Angliájában a Biblia után a legolvasottabb művek voltak.
A mennyiség nem mindig jelentett minőséget, de tény, hogy Wallace nagyon értett a figyelem ébrentartásához, a borzalmak mesteri adagolásához és a fordulatos meseszövéshez. Magyar nyelven is mintegy hetven kötete jelent meg, amelyek közül a legismertebbek: A zöld íjász, A halál angyala, A sárga kígyó, A hatalom könyve, Az erőszak ökle.
Ezeken kívül számos forgatókönyvet is írt, amelyek közül a King Kong hozott számára világsikert, ezt azonban már nem élte meg. Nem sokkal a film elkészülte előtt, 1932. február 10-én hunyt el tüdőgyulladásban, úton Hollywoodba. Sokmilliós adósságot hagyott hátra, azonban a posztumusz szerzői díjakból származó bevételei hamarosan kiegyenlítették tartozásait.
