Tanára volt Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, osztálytársa pedig Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula. A „Mi a célja” kérdésre egy interjúban így válaszolt: „emberséget adni”. Margitai Ági színésznő 75 éves.
Vannak színészek, akik maradandó nyomot hagynak az emberben, lehet, évekig nem látjuk őt, mégis, a nyom tesz róla, hogy újra s újra felelevenedjen az emlék. A színi világ ilyen érdekes, energikus, színes egyénisége Margitai Ági színművésznő, akinek jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesül. Köszöntjük a ma hetvenöt éves Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt, aki 1937. július 12-én született.
Budapesten a Teleki téren nőtt fel. Szülei papírhulladékkal kereskedtek, és amikor az üzlet tönkrement, tizennégy évesen dolgozni kezdett, hogy a családon segítsen. A SZOT Művészegyüttesben népi táncos volt, onnan jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahova nyomban felvették, méghozzá érettségi nélkül.
Az ő korosztálya volt az utolsó, amely megkapta ezt a lehetőséget: papír nem kell, elég a tehetség. Tanára volt Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, osztálytársa Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Fülöp Zsigmond, Fonyó József. 1958-as vizsgaelőadásukat, Brecht Koldusoperáját az évad színházi revelációjaként értékelték.
Sok színpadon bizonyíthatta tehetségét, rátermettségét. Első munkahelye a Pécsi Nemzeti Színház volt. 1962-től a kecskeméti Katona József Színházban, 1963-tól a budapesti Petőfi Színházban, 1965-től a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1968-tól a Mikroszkóp Színpad, 1970-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1972-től a budapesti József Attila Színház, 1978-tól a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1982-ben lett a Magyar Filmgyártó Vállalat, 1990-ben pedig újra a Miskolci Nemzeti Színház társulatának a tagja. 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, majd szabadúszó lett. 1992 és 1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivőjeként is tevékenykedett.
Húsznál is több filmben szerepelt, a legtöbbször a hetvenes-nyolcvanas években, de azután is sűrűn tűnt fel a filmvásznon. Dolgozott többek között Mészáros Mártával, Simó Sándorral, Böszörményi Gézával, Radványi Gézával és Sándor Pállal. Több külföldi filmben kapott epizódszerepet, s tévéfilmekben is feltűnt.
Margitai Ági színes, energikus egyénisége, jellegzetes, érdes hangja kiválóan érvényesült vígjátéki és drámai szerepekben egyaránt, például amikor Elizát alakította Shaw Pygmalionjában, Katát Shakespeare A makrancos hölgy című színművében, Máknét Fejes Endre Vonó Ignácában, Násztyát Gorkij Éjjeli menedékhelyében vagy Aquitániai Eleonórát Goldman Az oroszlán télen című darabjában.
A színésznő 2001-ben rendezőként is bemutatkozott LaBute Szentek fecsegése című darabjának színre vitelével. Szerepet kapott számos filmben, többek között a Fiúk a térről (1967), a Sárika, drágám (1971), a Herkulesfürdői emlék (1977), a Szabadíts meg a gonosztól (1979), a Circus Maximus (1980), a Ripacsok (1981) vagy a Franciska vasárnapjai (1997) című moziban. Tévéfilmekben is feltűnik markáns egyénisége, például a 2008-as Presszó című sorozatban.
Margitai Ági szereti az alternatív, kísérletező színházcsinálást, de bárhol otthon tud lenni, akár nagy múltú kőszínházról, akár alkalmilag összeverbuvált csapatról van szó. Előszeretettel vesz részt országos színházi megmozdulásokon: legutóbb idén júniusban a Soproni Ünnepi Heteken lépett fel Ivan Menchell Sírpiknik című darabjában, előtte pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) szerepelt, ahol számítottak rá a színészzsűri tagjaként is.
Pályája során akkor sem esett kétségbe, ha kevesebb színészi feladata volt. Felnőtt fejjel kezdett el nyelveket tanulni, mondván, hogy így könnyebben hódolhat kedvenc hobbijának, az utazásnak. A „Mi a célja” kérdésre egy interjúban így válaszolt: emberséget adni.
Margitai Ági művészi tevékenységét 1962-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész, 1995-ben pedig Déryné-díjat kapott. 2006 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2010-ben több mint negyvenéves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki.
