A Japán kávéházban barátjával, Rejtő Jenővel és más bohémekkel kártyázott, sakkozott, és Karády Katalinnak írt dalszövegeket. Száz évvel ezelőtt a túlélés Paganinijének is nevezett G. Dénes György posztumusz Kossuth-díjas költő, író, dalszövegíró, műfordító, zeneszerző.
G. Dénes György, azaz Zsüti 1915. június 10-én született Budapesten. Eredeti neve Guttmann Dénes György volt, a fasori evangélikus gimnáziumba járt, majd 1934-37 között tanulmányait a Kereskedelmi Akadémián folytatta. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére. Versei csakhamar megjelentek a Színházi Életben és 22 évesen már operettszövegkönyvet írt.
Életének színtere a pesti Broadway, a Nagymező utca és környéke volt, az Andrássy úti Japán kávéházban barátjával, Rejtő Jenővel és más bohémekkel kártyázott, sakkozott. A Japánban és az utcán élt, közben Karády Katalinnak írt dalszövegeket. A kor ünnepelt dívájától kapta a Zsüti becenevet (Karády Katalin franciásan mindig „Zsüti”-nek szólította), ami a Guttmann franciás rövidítése volt (eredetileg Gutinak becézték).
A világháború idején zsidó származása miatt bujkálnia kellett, s amikor elkapták, munkaszolgálatra vitték. Innen az anekdota szerint Újszászy István tábornok, a hírszerzés főnöke, Karády szeretője mentette ki másokkal együtt egy tankon azzal az ürüggyel, hogy ki kell hallgatnia őt egy kémperben. Amikor Zsüti mégis kikerült a frontra, a tisztek pedikűröse mellé szegődött, cipelte „főnöke” után a felszerelést és asszisztált neki.
A világháború után kiváló angol nyelvtudása révén oly tökéletesen magyarította a külföldi számokat, hogy mindenki eredeti magyar daloknak vélte őket: Csupa könny a szobám…; Egy cigánykaraván; Van egy kislány, Anikó; Gyere, szerelmem, indulunk máris…; Ez történt Lellén. Igen termékeny szerző volt, 1945-47 között a Durium-Pátria hanglemezcég 46 szerzeményét adta ki, ezek közül sokat Karády énekelt, amiért többen Karády házi szerzőjének tartották. Sinatra, Gershwin, Cole Porter dalait fordította a magyar előadóknak.
Amikor a pesti szórakozóhelyek elnevezését magyarosították, nehogy „az imperializmus kihelyezett bástyái” legyenek, Guttmannak is magyar nevet kellett választania. Így lett Gém Dénes György, de művésznévként keresztneveit használta, Dénes Györgynek nevezte magát. Az ötvenes években egy évre be is tiltották, nem írhatott a saját nevén. Később ragasztotta nevéhez a „G”-t, a Gém rövidítését.
Mintegy félszáz zenés darab, köztük a Majd a papa, Kisasszonyok a magasban, Férjvadász és a Köztünk maradjon szövegkönyvét, illetve dalszövegeit írta, ő ültette át magyar nyelvre a My Fair Lady, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, a Hello Dolly, a West Side Story, a Chicago, a Hegedűs a háztetőn, a Csókolj meg Katám és a Kabaré verseit. A Vidám Színpad, a budapesti kabarék és varieték házi szerzője volt.
A későbbi Nobel-díjas Kertész Imrével közösen írta a Bekopog a szerelem című zenés darabot. Számos verse filmzenék, táncdalok és sanzonok szövegeként több generáció kedvelt slágere lett, köztük a Csinibaba, az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én, a Nekünk találkozni kellett, a Szép esténk lesz, a Sajnos szeretem, a Köszi-köszi és a Járom az utam. Dalait mások mellett Sárosi Katalin, Vámosi János és Záray Márta énekelték.
1966-ban a Táncdalfesztivál első díját kapta a Más ez a szerelem című dala (Bágya András zenéjével, Toldy Mária előadásában), eMeRton-díjban 1992-ben, Huszka Jenő-díjban 1994-ben részesült. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, 2000-ben a Magyar Köztársasági Elnök Aranyérmét, 2001-ben a Fényes Szabolcs-díjat. Halála évében posztumusz tüntették ki a Kossuth-díjjal „a pesti polgár életérzésének megragadásáért, a hétköznapi és kávéházi hangulatok utánozhatatlan megidézéséért, lírai erejű, páratlan nyelvi leleménnyel megírt, egyedülálló slágerszövegeiért és fordításaiért, a „Zsüti”-műfaj megteremtéséért”.
A túlélés Paganinijének nevezett G. Dénes György a pesti Broadway felejthetetlen, slampos figurája volt, bohém alakját már életében legendák övezték. Nagy mesélő volt, egyes anekdotáinak igazságtartalmát aligha lehet kideríteni. Ismerősei is rengeteg sztorit terjesztettek róla, ezekből könnyedség és derű sugárzik. Nagy gourmand hírében is állt, nevét leves is viseli, továbbá egy 1800 méteres lóversenyfutam.
2001. február 26-án halt meg Budapesten. 1998-ban jelent meg Benedek István Gábor Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című regénye, amely Karády, Újszászy és Zsüti háborús történetének hiteles krónikája. A könyv nyomán készült Bacsó Péter Karády Katalinról szóló filmje, a Hamvadó cigarettavég, amelynek egyik főszereplőjét G. Dénes Györgyről mintázták Rudolf Péter alakításában.
