„Jó estét, nyár – mondja szelíden, halkan. – Jó estét, szerelem.” Az augusztus 25-én elhunyt Fejes Endre íróra emlékeznek a kultikus regényéből készült Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámájával a Pesti Színházban.
Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című kisregényéből 1972-ben tévéfilmet készítettek, később maga az író dolgozta át színdarabbá, majd a Vígszínház felkérésére Presser Gáborral közösen elkészült a zenés változat is, amelyet Marton László rendezésében mutattak be 1977-ben, Hegedűs D. Géza főszereplésével, Halász Judittal, Kútvölgyi Erzsébettel, Egri Mártával, Hernádi Judittal és Bánsági Ildikóval az oldalán.
A Pesti Színházban most Szász János és Presser Gábor Kovács Krisztina dramaturg közreműködésével új változatot készített: új hangszerelésben, új dalokkal, és eredeti dokumentumrészletekkel, tanúvallomásokkal gazdagodik az ismert történet.
A hatvanas években játszódó történetet egy megtörtént bűnügyet dolgoz fel. Egy fiatal lakatos magát görög diplomatának kiadva, tört magyar nyelven beszélve, havi fizetését luxuséttermekben néhány nap alatt elköltve bolondította a lányokat, akik szerelemről, házasságról és fényűző külföldi életről álmodtak. A Jó estét nyár, jó estét szerelem történetének alapjául szolgáló bűncselekmény részleteit a korabeli sajtóból és a büntető per levéltári anyagából ismerhetjük meg. Nagyon izgalmas, hogy ebben a művében Fejes hogyan csúsztatja egymásba a valóságot és a fikciót, és hogyan ad kegyetlen látleletet a Kádár-kori Magyarországról.
A Pesti Színház szeptember 6-án mutatta be a darab új változatát, Szász János rendezésében, a főszerepet a színház új tagja, Wunderlich József alakítja, a partnerei pedig Tornyi Ildikó, Kiss Diána Magdolna, Járó Zsuzsa, Börcsök Enikő és Bata Éva.
„Nagyon sok mindent szeretnék elmondani arról a félelemről és bezártságról, ami a hatvanas években nagyon jellemző volt erre az országra. Ez egy eredeti történet, hiszen tudjuk, hogy 1962-ben megtörtént. Lényeges része az előadásnak, hogy eredeti dokumentumok kerültek a darabba, amelyek abban segítenek, hogy jobban megismerjük a bűn útját. A zene gyakorlatilag a próza fokozása. Hihetetlenül vad, érzelmes és érzéki. Nagyon drámainak érzem Presser Gábor szerzeményeit. Fontos részei a darabnak” – idézi a közlemény Szász János rendezőt.
„Nagyon sok múlik azon, hogy Szász nem akarja véka alá rejteni, hogy a főszereplő, a +sötét ruhás fiú+ egy gyilkos, egy kicsit keményebb legény, mint ahogy általában mi szeretnénk látni, úgyhogy ehhez képest kell nekem is dolgozni a zenén” – fogalmazott Presser Gábor.
A színház ajánlója szerint Szász János és alkotótársai egy modern, mai, mégis a mű eredeti korát megőrző előadást terveztek, amely miközben felidézi a 60-as évek Magyarországának szűk levegőjét, univerzális kérdésekről beszél őszinte, kendőzetlen hangon.
Szász János és alkotótársai egy modern, mai, mégis a mű eredeti korát megőrző előadást terveznek, amely miközben felidézi a 60-as évek Magyarországának szűk levegőjét, univerzális kérdésekről beszél őszinte, kendőzetlen hangon. Szerelem, árulás, magány, elvágyódás és hazugság – ezek a mű fő motívumai, amelyektől ugyanolyan átélhető és felkavaró lesz a történet, mintha ma játszódna.
Fejes a regényeiben és színdarabjaiban hihetetlen emberismerettel ábrázolja a társadalom peremén élők, a külvárosi fiatalok, a gyári munkások, a létminimum alatt vegetáló családok mindennapjait. 1962-ben jelent meg Rozsdatemető című családregénye, ami hatalmas sikert aratott, és egy korszak meghatározó olvasmánya lett. Fejes mindig fájdalmasan pontos és igaz, minden tőmondata szívszorító, szomorú, csupasz szavaiból mégis valami erős hit és életigenlés sugárzik.
Mindannyiunk számára megrendítő, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem szeptember 6-i Pesti Színházi bemutatóját Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, már nem érhette meg. A 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, a múlt század nyomorúságos hétköznapjainak őszinte hangú, érzékeny lelkű, igaz krónikása 2015. augusztus 25-én hunyt el. Szeptember 15-én ünnepelte volna 92. születésnapját.
