„Mit lehet álmodni, ha nincsen ébrenlét? Mit lehet mesélni, ha céltalanok a szavak?” 60 éves lenne Kőrösi Zoltán József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró.
„Ezt beszélik, a szeretetet emlegetik, aztán meg úgy alszanak, hogy a közös ágyban öntudatlanul is a fejük, az arcuk kerül egymástól a legtávolabb.
Nem jó, ha az ember sokat van egyedül, mert észre se veszi, de összerakódik benne a bánat.
Nem arra vannak a hétköznapok kitalálva, hogy felszegett nyakkal az eget bámuljuk, hiszen ha így volna, könnyebb volna parancsolni a testnek is.” (Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell?)
Kőrösi Zoltán 1962. március 14-én született Budapesten. 1987-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-történelem szakán szerzett diplomát. 1986-tól szabadúszóként kritikákat, esszéket publikált.
1990-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, 1995-től főszerkesztője, 2002-től 2007-ig művészeti főszerkesztője volt. 1995-96-ban ő szerkesztette az Írószövetség Fiatal Írók József Attila Körének JAK-füzetek című sorozatát. 2008 szeptemberétől 2010 decemberéig a Litera irodalmi oldal főszerkesztőjeként dolgozott. Később a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanáraként működött. Volt a Szépírók Társaságának alelnöke, 2010-től 2012 decemberéig a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnökeként dolgozott.
Több film- és tévéfilm forgatókönyve fűződik a nevéhez, A kis utazás című film a 2000. évi Magyar Filmszemlén elnyerte a közönségdíjat. Galambok című drámáját az egri Gárdonyi Géza Színház mutatta be 2003-ban.
Szerette a focit – írják szerzői honlapján. A Magyar Íróválogatott tagjaként a sport és a kultúra együttes szeretetére ösztönözte olvasóit, ennek jegyében fogant blogírásai egy része is, mint például a „Piros-fehér kockás a szív”.
Hazafelé címmel 1992-ben jelent meg első novellája, amellyel elnyerte a Magyar Napló című irodalmi lap Örkény István-novellapályázatát. 1993-ban jelent meg első kötete, a Felrombolás.
Budapest, nőváros című kötete 2004-ben kiérdemelte az Édes Anyanyelvünk pályázat első díját, és megkapta 2005-ben az Év könyve kitüntetést. A könyvből tévéfilm is készült Vizy Mária rendezésében 2008-ban. 2006-ban József Attila-díjat, 2008-ban Alföld-díjat kapott.
KŐRÖSI ZOLTÁM: A ZOKNIK IS RENDETLENEK
A rendetlen zoknik folyton széjjelmásznak,
és hiába kiabálsz az összegyűrt nadrágnak,
hogy sipirc a szekrénybe, hisz’ oda való,
nem csoda, ha bereked egy rendes kismackó.
Utolsó könyve, a Szívlekvár 2014-ben jelent meg a Libri Kiadónál. Honlapja szerint két kötete áll megjelenés előtt: április elején lát napvilágot Az ítéletidő című regény a Jelenkor kiadónál, valamint a kisgyerekeknek szóló Ami a szívedet brummja… című verseskötete a Manó könyvek gondozásában.
„Szétterpesztett ujjait az asztallapra támasztotta, felállt, s komoly arccal arról beszélt, hogy a szabadságunk tudvalevőleg csak embertársunk szabadságának határáig terjedhet, értsük ezalatt most természetesen a lakásunk falait és jövendő szomszédaink családi nyugalmát, hogy a példa világos legyen.” (Kőrösi Zoltán: Hűséges férfi)
Főbb művei közé tartozik még A testtől való szabadulás útja (elbeszélések, 1994); A tárt szárnyú lepke (regény, 1996); a Romkert (regény, 1997); a Történetek a csodálatos csecsemők életéből (regény, 1998); a Hentesek kézikönyve (elbeszélések, 1999); az Orrocskák (regény, 2000); a Télidő (2002); a Galambok (tragikomédia, 2003); a Milyen egy női mell? (regény, 2006), a Délutáni alvás (novellák, Burger Barnával, 2007); a Szerelmes évek. Gyávaság (2009) és a Magyarka (2013). 2014-ben jelent meg új novelláit tartalmazó Hűséges férfi, két évvel később pedig az Ítéletídő című regény.
Írásai idegen nyelveken is megjelentek, olasz, héber, orosz, angol, német, francia és koreai fordításokban.
