„Nem, Scarlett nem akart nyomorúságban maradni. Nem akarta várni a sült galambot. A csodát. Verekedni akart a jövőért.” Bár Margaret Mitchell egykötetes írónő lett, Elfújta a szél című regénye világsiker lett, s Biblia után máig ez a legolvasottabb könyv az Egyesült Államokban, az ellenvetések ellenére is.
„Georgia csak azt kívánta, hogy hagyják békében, hogy rendbe hozhassa a maga állami ügyeit. De a „kormányzó hazugsággyára” címmel ismertté vált, hamis híreket terjesztő központ működése folytán Észak csak a lázadó államot látta maga előtt, amelyet erős kézzel kell kormányozni, s az erős kéz politikája valóban érvényesült.” (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)
Margaret Mitchell 1900. november 8-án született Atlantában Margaret Munnerlyn néven. Orvosi tanulmányait félbe kellett hagynia, ezután az Atlanta Journal munkatársa lett. Amikor a szorgos újságírónő a húszas évek végén eltörte a karját, s a kényszerű tétlenség idején kockás füzetekbe regényt kezdett körmölni, még maga sem sejtette, hogy minden idők egyik legsikeresebb könyvét veti a papírra. Scarlett O’Hara romantikus története az amerikai polgárháború időszakát és az azt követő újjáépítést íveli át, egyértelműen a Dél álláspontját eszményítve.
A történetben a gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem – a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet.
Az Elfújta a szél rendkívül olvasmányos, de művészi értékét tekintve csupán a szórakoztató irodalom szintjét üti meg, ennek ellenére – vagy éppen ezért – minden idők egyik legnagyobb könyvsikerének bizonyult. A csaknem ezer oldalas mű 1936. július 6-án jelent meg, s a Biblia után máig ez a legolvasottabb könyv az Egyesült Államokban. Az első öt év alatt három és félmillió példány talált gazdára, volt, amikor egyetlen napon ötvenezer példányt adtak el. A regényt minden jelentősebb nyelvre lefordították (magyarul először 1937-ben Kosáryné Réz Lola fordításában jelent meg), becslések szerint még ma is kétszázezer példány kel el belőle évente. Filmjogait még 1936-ban 50 ezer dollárért vette meg a jó szimatú producer David O. Selznick – elsőkönyves szerzőnek ennyi pénzt addig még nem fizettek.
A filmváltozat 1939-ben készült el, szintén rekordnak számító 3,9 millió dollárért Victor Fleming rendezésében, a kor szupersztárjai, Vivien Leigh és Clark Gable főszereplésével. (Leigh később panaszkodott, hogy bár szinte minden forgatási jelenetben szerepelt és 16 órát is dolgozott egy nap, Gable-hez képest elenyésző honoráriumot kapott.) A befektetett összeg minden centje busásan megtérült, a kilenc Oscar-díjjal kitüntetett alkotás máig a legnagyobb bevételt hozó film (számításba véve az inflációt is).
„Azt hitte megfordul vele a világ, mikor rájött, hogy Scarlett gyorsan, fejben összead akármilyen nagy számot, amihez neki papírra, ceruzára és sokkal több időre van szüksége. Meg azután a törtek… Scarlett a törtekkel is teljesen tisztában volt. Frank úgy érezte, szinte illetlenség, hogy asszony ilyen nőietlen tulajdonságokkal rendelkezzen. El kellene titkolnia, mint valami testi hibát.” (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)
Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig „nem volt szépség”, de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , „annyira elbűvölte őket”. Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet – talán többször is – láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek – nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is…
Margaret Mitchell az óriási siker és a könyvkiadók ostroma ellenére sem volt hajlandó a történet folytatására, holott műve nem úgy ér véget, ahogy ezt egy romantikus szerelmi történettől az olvasók elvárták. Az írónőnek később erre módja sem lett volna, atlantai háza előtt gázolta halálra egy részeg taxisofőr 1949. augusztus 16-án. A közakarat azonban kikényszerítette a folytatást, a megbízást 1988-ban a közepesen sikeres történelmi tárgyú alkotásaival ismertté vált Alexandra Ripley kapta meg. Ő előtanulmányként hatszor olvasta el a regényt, sőt kéziratos másolatokat is készített, hogy beleélje magát annak stílusába.
A Scarlett 1991-ben jelent meg egyszerre negyven országban, tizennyolc nyelven. A könyv nők millióinak körében aratott sikert, a kritikusok részéről azonban lesújtó bírálatban részesült. A Scarlettből 1993-ban nyolcórás tévéfilmsorozat készült, amelynek nézettsége ugyan igen magas volt, de távolról sem bizonyult olyan sikeresnek, mint az Elfújta a szél. Érdekesség, hogy elkészült a regény “ellenpólusa” is, amely a rabszolgák szemszögéből beszéli el a történetet, de ennek megjelenését az örökösök megakadályozták.
Margaret Mitchell atlantai háza ma turistaattrakció, miként a közelben berendezett, a könyvnek és a filmnek szentelt múzeum, és az elképzelt O’Hara ültetvény, a Tara regénybeli helyén létesített másik múzeum is.
A producer, David O. Selznick megtiltotta a filmben a néger kifejezés használatát. A Scarlett O’Hara dadáját alakító Hattie McDaniel volt az első afroamerikai színésznő Amerikában, akinek tehetségét – a filmben nyújtott művészi alakításáért – Oscar-díjjal ismerték el. Az egykor romantikus történetként vált világhíres regénnyé és filmmé, ma az elnyomott afroamerikaiak történelmére hívja fel a figyelmet. 2017-ben harmincnégy év után vette le műsoráról a memphisi Orpheum mozi az Elfújta a szél című filmet, mert többen tiltakoztak annak „rasszizmusa” miatt.
