„És ha kell hazudok, csalok, lopok, ölök. Isten a tanúm, hogy soha többé nem leszek éhes!” Száztizenöt éve, született Margaret Mitchell amerikai írónő, a világ egyik legismertebb regényének szerzője.
Margaret Mitchell 1900. november 8-án Margaret Munnerlyn néven jött a világra Atlantában. Orvosi tanulmányait családi okokból félbehagyta, utána évekig volt az Atlanta Journal munkatársa. Egyetlen regénye – az Elfújta a szél – tette világhírűvé. A huszadik század legsikeresebb bestsellerét a húszas évek végén, kartörés miatti kényszerpihenője alatt kezdte el írni, kockás füzetekbe, csaknem ezer oldalon keresztül.
„Úgy változol, mint a szél.”
A Pulitzer-díjjal kitüntetett regény – amely végül 1936. július 6-án jelent meg – az amerikai könyvkiadás példa nélkül álló, hatalmas sikere volt, s a Biblia után mindmáig a legolvasottabb könyvnek bizonyult. Az első öt év alatt három és félmillió példány talált gazdára: volt, amikor egyetlen napon ötvenezer példányt adtak el.
A romantikus történet az amerikai polgárháború időszakát és az azt követő újjáépítést íveli át, egyértelműen a Dél álláspontját eszményítve. Scarlett O’Hara története rendkívül olvasmányos, de művészi értékét tekintve sokak szerint csupán a szórakoztató irodalom szintjét üti meg. Minden jelentősebb nyelvre lefordították, 1936 óta 37 országban, 27 nyelven, 28 millió példányban jelent meg. Magyar nyelven először 1937-ben adták ki, Kosáryné Réz Lola fordításában.
A hollywoodi filmgyártás egyik legnagyobb kasszasikere lett és csak növelte a regény népszerűségét az Elfújta a szél filmváltozata, melyet 1939-ben forgattak Victor Fleming rendezésében, Vivien Leigh és Clark Gable főszereplésével. Minden idők leghíresebb filmjét kilenc Oscar-díjjal tüntették ki.
„Minden háború szent azoknak, akik vívják. Ha nem így volna, ki lenne bolond vérezni és meghalni? De akármit beszélnek a szónokok, akármilyen gyönyörű eszméket hirdetnek a halálba rohanó őrültek előtt, minden háború oka és célja egy. És ez a pénz. Valójában minden háború üzleti kérdés. Csak az a baj, hogy kevesen tudják. A fülük tele van trombitaszóval és gyönyörű szavakkal a szent eszmékről… Csak néha azt kiáltják: „Le a tulajdonnal”, néha azt: „Szabadság!”, néha pedig azt: „Gyapot, rabszolgaság, államok szabadságjoga.”” (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)
Margaret Mitchell a regény óriási sikere – és a könyvkiadók buzdítása – ellenére sem volt hajlandó a történet folytatását megírni. Korai halála is megakadályozta ebben: atlantai háza előtt egy részeg taxisofőr gázolta halálra 1949. augusztus 16-án.
„Nekem sohasem volt türelmem ahhoz, hogy összeszedjem a törött darabokat, összerakosgassam és ragasszam őket, és azt mondjam, hogy a ragasztott éppen olyan jó, mint az ép volt. Ami eltört, eltört, és én szívesebben emlékezem vissza, milyen volt fénykorában, mint hogy egész életemben nézzem az összeragasztott törött részeket.” (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)
Az Elfújta a szél azonban nem úgy ér véget, ahogyan egy romantikus szerelmi történettől az olvasók elvárták, így a közakarat úgyszólván kikényszerítette a folytatást: a Mitchell-örökösöktől 1988-ban Alexandra Ripley kapta meg a szerzői jogot a folytatás megírására. Ripley – akinek a nevét közepesen sikeres történelmi tárgyú regényei tették ismertté – hatszor olvasta el az Elfújta a szél-t, sőt kéziratos másolatokat készített, hogy beleélje magát a regény stílusába.
A Scarlett végül 1991-ben jelent meg egyszerre negyven országban, 18 nyelven. A könyv nők milliói körében aratott nagy sikert, viszont a kritikusok részéről lesújtó bírálatban részesült. A Scarlett-ből 1993-ban nyolcórás tévéfilm-sorozat készült, amit később videokazettákon is piacra dobtak. A sorozat nézettsége ugyan igen magas volt, de távolról sem volt olyan sikeres, mint az Elfújta a szél.
