Műveihez Modiano szinte detektívként kutatja föl a neveket, időpontokat, helyszíneket, nyomokat, hogy az aprólékos gyűjtögetés eredményeképpen kirajzolódjon előttünk az összkép. Hogy (el) ne tévedj… ismerd meg Patrick Modiano világát.
Miért éppen Modiano?
Az irodalmi Nobel‐díj eszmei és anyagi értelemben egyaránt a legértékesebb irodalmi díj. Alfred Nobel végrendelete értelmében minden évben annak a szerzőnek ítéli oda a Svéd Akadémia, „aki a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá az irodalomhoz”. Az „alkotás” ez esetben az életmű egészére utal, nem valamely konkrét munkára. Patrick Modiano a tizennegyedik francia kitüntetett, akik között olyan nevek szerepelnek, mint például Anatole France (1921), Henri Bergson (1927), Roger Martin du Gard (1937) vagy Albert Camus (1957).
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint Modianót „az emlékezés művészetéért” tüntették ki, amellyel a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat idézte meg, és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Művei két vonulatba sorolhatók, bár az ilyesfajta kategorizálás szükségképpen leegyszerűsítő, hiszen az életmű egységes egészt alkot.
Az egyik szál Franciaország második világháború alatti német megszállásához köthető, amelyhez személyes élményei ugyan nem fűzik a szerzőt, hiszen a háború befejezése után született, ám a szülei számára ez véres valós. A másik szálat pedig az identitásukat kereső hősök jellemzik, akik minden apró részletet föltérképeznek, minden emlékmorzsát fölszedegetnek, hogy összerakják életük mozaikját, s megértsék önmagukat, világukat, hogy miért jutottak oda, ahol éppen tartanak, s merre kell keresniük a kivezető utat. A szerző szinte detektívként kutatja föl a neveket, időpontokat, helyszíneket, nyomokat, hogy az aprólékos gyűjtögetés eredményeképpen kirajzolódjon előttünk az összkép.
A Tarandus Kiadó látókörébe egy véletlen folytán került Modiano életműve, ha hiszünk egyáltalán a véletlenekben. Rőhrig Eszter fordító a győri Műhely folyóiratnak ajánlotta fel közlésre A Kis Bizsu egy részletét. A lap budapesti bemutatóján részt vett a Tarandus Kiadó vezetője, Réti Attila is egyik novellája felolvasásával, ekkor ismerkedett meg Eszterrel és Modiano említett kötetével. A teljes fordítás elolvasása után döntött a kiadás mellett, majd megszületett az elhatározás, hogy lassan, könyvről könyvre megjelenteti Modiano munkáit.
A 2011‐ben alakult Tarandus Kiadó olyan könyvek mellett kötelezte el magát, amelyek mondanivalója túlmutat a hétköznapi létezésen, amelyek az élet mélyebb értelmére vetnek fényt, rávilágítanak, milyen sokféle a világ, és megfelelő nyitottsággal mennyi különböző módon érthető, értelmezhető egy‐egy helyzet vagy jelenség. Ennek megfelelően azokat a szépirodalmi alkotásokat és a szórakoztató irodalom körébe tartozó, színvonalas köteteket igyekszik megjelentetni, amelyek valamilyen szempontból különlegesek vagy akár egzotikusak; furcsa, rejtélyes, misztikus hangulattal jellemezhetők; nem mindennapi emberek életéről szólnak; helyzetek lélektani összetevőire mutatnak rá; maradandó élményt nyújtanak.
Modiano regényei
A Hogy el ne tévedj főhőse Jean Daragane író, aki elveszíti telefonos noteszát. Pár nap múlva felhívja egy férfi, Gilles Ottolini, hogy megtalálta a noteszt, és szeretné visszaszolgáltatni. A másnapi találkozón Ottolini bevallja, hogy végiglapozta a noteszt, s szeretne információt kérni az abban szereplő egyik fér‐firól, Guy Torstelről, akinek a nevével egy régi gyilkosságról szóló újságcikkben találkozott, s most könyvet ír a bűnügyről. Daragane azonban nem emlékszik Torstelre.
Az Ottolini által a gyilkosságról összegyűjtött, részben rendőri forrásokból származó anyagot nézegetve egyre több emlék bukkan föl Daragne különös gyermekkorából, olyan meghatározó fontosságú momentumok, amelyeket azóta mélyen eltemetett magában.
A Kis Bizsu főszereplője, Thérèse, a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt‐e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak szólított? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja‐e tenni a múlt hibáit?
A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.
Az Éjfű a hetvenes évek Párizsában játszódó szerelmi történet, amely‐nek hátterében politikai gyilkosság húzódik. Jean húsz év elteltével visszatér fiatalkora meghatározó időszakának helyszínére, s fölidézi mindazt, ami akkori szerelméhez, Dannie‐hoz köthető: megismerkedésük körülményeit, a lány titokzatos életének töredékes részleteit, rejtélyes barátait. Fekete notesza segítségével – amelybe mániákusan jegyez föl neveket, címeket, fontosnak tűnő mondatokat, eseménye‐ket – igyekszik összerakni a töredékekből a teljes képet, s megérteni, mi miért történt. Ki volt Dannie, és hová tűnt hirtelen? Kik voltak a barátai, és mire készültek való.
Az Augusztusi vasárnapok hőse, Jean Nizza utcáit járva idézi eszébe Sylvia alakját és a lány nyakában lógó gyémántot, a hírhedt Dél Keresztjét, amely oly sok ember halálát követelte már a történelem folyamán. Elmeséli, hogyan ismerkedtek meg, hogyan jutottak az ékszerhez, és miként akartak túladni rajta, hogy az árából gondtalanul éljenek.
De miért van Jean most, hét év elteltével egyedül? Krimibe illő izgalmak és fordulatok során göngyölítjük föl az ügy és vele egy emberi élet szálait.
Modiano‐est
Az idei, XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a kiadó a Budapesti Francia Intézettel közösen Modiano‐estet szervez, amely egyben a Hogy el ne tévedj című regény bemutatója is. A szóban forgó kötet a szerző legújabb könyve, amely Franciaországban 2014 őszén jelent meg, és büszkék vagyunk rá, hogy a magyar kiadvány az első fordítások közé tartozik.
A 2015. április 24‐én, pénteken 17:30‐kor kezdődő estre várnak minden kedves érdeklődőt a Millenáris „B” épületének Szabó Magda termébe. Az est résztvevői Hervé Ferrage, a Francia Intézet igazgatója, Együttműködési és Kulturális Tanácsos, Réti Attila, a Tarandus Kiadó vezetője és Takács M. József műfordító. A beszélgetést Antall István, a Kossuth Rádió irodalmi szerkesztője moderálja.
