Mégis, kinek az élete? című darabbal ismét jótékonysági estet rendez a Centrál Színház; ezúttal a gerincsérültek szociális helyzetét, társadalmi rehabilitációját kívánják segíteni.
2012. március 11-én, vasárnap ismét jótékonysági estet rendez a Centrál Színház, az először 2008-ban nagy sikerrel bemutatott Mégis, kinek az élete? előadással, amelynek főszereplője, Rudolf Péter egy nyaktól lefelé mozgásképtelenné vált szobrászművészt alakít.
A súlyos kérdéseket feszegető színművet korábban csak a Madách Színház tűzte műsorára Magyarországon, még 1980-ban. A szocializmus szűk levegőjében, a nyolcvanas években persze egészen más okokból vették elő ezt a darabot, mint amiért mi találtuk érdekesnek – jegyezte meg a rendező, hozzátéve, hogy egy nemrégiben készített felmérés szerint a magyaroknál csak a zimbabweiek érzik kilátástalanabbnak az életüket az egész világon. – Ennek a különös embernek a példája azonban, aki elvesztette az összes végtagja feletti kontrollt, és csak a fejét tudja használni, esetleg alkalmas lehet arra, hogy felkeltse az emberekben az élet iránti szeretetet.
Az előadás próbafolyamatában részt vett Antal Zsuzsa, a karakter hiteles megformálásában nyújtott segítséget Rudolf Péternek. Zsuzsa ugyanis éppen ugyanazt élte át, amit a darab főhőse, ám vele ellentétben Zsuzsa az életet választotta, és bár nyaktól lefelé mozgásképtelen, otthonában él és dolgozik.
„Több mint 13 éve autóbalesetben sérültem meg. Azóta élem a négy végtagi bénultak sajátos életét. Nem mindig könnyű, de kinek nincsenek nehézségei? A baleset pillanatában tudtam, hogy az életem visszavonhatatlanul megváltozott. Azzal csak később szembesültem, hogy nem csak az én életem változott meg, hanem a családomé, rokonaimé, barátaimé, mindenkié, aki ismert. Más-más mértékben érintettekké váltak – mesélt Antal Zsuzsa balesetének körülményeiről és az azóta eltelt időszakról. – Nem könnyű a megváltozott helyzetet elfogadni, és mindennapjait megélni. Sokat tapasztaltam. Ezeket a tapasztalatokat átadva, örömmel segítenék mindenkinek – mert mindenki érintett – abban, hogy könnyebb legyen megélni a nehézségeinket, könnyebb legyen elfogadni önmagunkat és egymást. Merjünk élni, tudjunk szerényen, önzetlenül adni, köszönettel elfogadni.”
Most azonban az élet úgy hozta, hogy a színháznak kell segítenie Zsuzsának, és azon sorstársainak, akik minden energiájukkal azon vannak, hogy családjuk és barátaik körében élhessenek, és aktív tagjai legyenek a társadalomnak. Zsuzsa és számos, hozzá hasonló helyzetben lévő embertársunk csak és kizárólag anyagi okok miatt kényszerül szociális intézménybe.
Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg, a Centrál Színház jótékonysági estet szervez az Ave-Reha Alapítvány segítségével. A március 11-i Mégis, kinek az élete? előadás bevételét a Centrál Színház Antal Zsuzsa és sorstársai javára ajánlja fel.
Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója, az előadás rendezője úgy látja, hogy egy színháznak fontos feladata a társadalmi felelősségvállalás. „Színházunk szórakoztató előadásokat visz színre, ám a szórakoztatás sohasem lehet öncélú, annak akkor van értelme, ha rólunk, a valóságunkról szól, ha a nézők továbbviszik magukkal és magukban azt, amit a színpadi élmény adni tud nekik – vagyis a társadalmi párbeszédhez járul hozzá. Barátunk, Antal Zsuzsa, akitől felbecsülhetetlen segítséget kaptunk, amikor Mégis, kinek az élete? című előadásunkat készítettük, most nehéz helyzetbe került. Zsuzsa és sorstársai erőt, energiát nem kímélve sok áldozatot hoztak azért, hogy teljes életet élhessenek. Ha bajban vannak, az közös ügyünk, arról beszélnünk kell, szolidaritást kell vállalnunk, és segítenünk kell, ezúttal nem csak a művészet, a színház, hanem a valódi, tevőleges összefogás erejével is. Büszke vagyok arra, hogy társulatunk nemes cél érdekében áll ki a nyilvánosság elé, köszönöm nekik és mindazoknak, akik eljönnek, és részvételükkel támogatják a kezdeményezést.”
Miután megjelent a sajtóban, hogy a Mégis, kinek az élete? című darabot mutatja be a Centrál Színház, Rudolf Péter egy e-mailt kapott Antal Zsuzsától. Megismerkedtek, az ismeretségből barátság lett, a darab pedig érdekes színházi feladatból egy kicsit személyes üggyé is vált a számára. „Van egy nagy különbség azonban Ken Harrison és Zsuzsa élethelyzete között, ez pedig a család, ami a főhősnek nincsen, Zsuzsának pedig – meggyőződésem – a fiával való kapcsolata az igazi mozgatóereje. Szociális érzékenységünk, empátiánk próbája, hogy segítünk-e azokon, akiknek arra valóban szükségük van. A mindennapi élet gyakran elnyomja bennünk ezt az evidenciát, pedig úgy gondolom, ilyenkor igazából magunkon segítünk” – mondta Rudolf Péter, a Mégis, kinek az élete? c. darab főszereplője.
A Centrál Színház minden érdeklődőt szeretettel vár Rudolf Péter és Antal Zsuzsa beszélgetésére, amely az előadás után negyed órával, kb. 21:30-kor kezdődik a nagyszínpadon.
A Centrál Színház társulata ezúton is kéri mindazokat a cégeket és magánszemélyeket, hogy az OTP Bankhoz – az esemény főadományozójához – hasonlóan támogassák az estét akár közvetlen adománnyal, akár az előadásra váltható támogatói jegyek megvásárlásával!
Az Ave-Reha Közhasznú Alapítvány számlaszáma: 11702036-20712356
