„Élni jó, minél tovább, de úgy, hogy az élet tevékenységben villanjon el.” Móricz Virág filmes segédrendező és írónő, a Nyugat titkára együtt dolgozott szeretett apjával, aki egész életében támogatta írói munkájában.
„Élt és éltetett minden levele, nagyon jó volt gyerekének lenni. Sütött belőle a szeretet, gondoskodás, biztatás – nem az ő hibája, a miénk, hogy mégis, mégis megfélemlítő, eltörpítő nekünk az ő mérete.” (Móricz Virág: Apám regénye)
Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit (Holics Janka) első leánya, Móricz Virág 1909. szeptember 23-án született Budapesten. Tanulmányokat folytatott Bécsben és Berlinben, majd a budapesti egyetemen művészettörténetből és esztétikából szerzett doktori oklevelet. Móricz Zsigmond mellett titkári teendőket látott el, majd édesapja halála után írói hagyatékát gondozta. Bukaresti éjszaka című novellájával 1936-ban megnyerte a Nyugat pályázatát.
Móricz Virág írói pályája kibontakozását sokáig visszafogta apja zsenije és hírneve. Annak ellenére is, hogy Móricz soha nem gátolta lányait irodalmi tevékenységeikben, sőt, 1929-ben egyik első kísérletéről elragadtatva írt: „Éjjel olvastam Virágocska első könyvét: Nyíló szirmok. Nagyon szép. Boldog vagyok.” Áprilisban pedig ezt veti papírra a boldog apa: „A Virág könyve igen érdekes dologra figyelmeztet. Az ő írói egyénisége különös módon hasonlít az enyémhez. Már többször mondtam, hogy szerencséje, hogy lány. Ha fiú volna, apautánzó lenne, mert ugyanazok volnának a szempontjai és eszközei. Így szinte férfimódszerrel női lelkiségre néz.” Móricz Virág ekkor még húsz éves sincs.”
„Apám dolgozószobájában, íróasztalán, írógépén leírtam élete regényét. Nem az volt a célom, hogy értékeljem, még csak teljes életrajz se lett belőle. Körülvettek könyvei, kéziratai, jegyzetei, levelei és eleven emléke, s én igyekeztem e dús kincstárban úgy rendezgetni, hogy az olvasó oly közel érezze magához, mint harcostársát, jó barátját. A családi tükör, melyben itt megjelenik, tudom, kicsinyít: sorsa több volt, nagyobb és tágasabb. Élete a mindennapok láncán kimondhatatlanul szerény és emberi. Minden szót igazként vallottam, s ha nem mondtam el mindent, kortársai, író- és munkatársai, barátai és „fiai” kiegészítik majd, teljessé teszik írói arcképét.” (Móricz Virág: Apám regénye)
Móricz Virág – családjának jelentős irodalmi tevékenységén kívül is – számos regény szerzőjeként vált ismertté és népszerűvé. Irodalmi munkásságát ez év januárjában, a Magyar Kultúra Napján a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszteje kitüntetéssel ismerték el. 1937-ben lett Kolos Richárd tervező- és főmérnök, majd egyetemi tanár felesége, lánya született: Kolos Virág és Kolos Réka.
Első szemeszter című regénye 1933-ban látott napvilágot. Az Apám regényét 1953-ban, a Szerencse című kötetét pedig egy évvel később publikálta. A Balga szüzek 1961-ben, a Kaland című regénye 1963-ban jelent meg. A Mexikói szerelem 1987-ben került a könyvesboltokba, az Anyám regényét 1988-ban vehették kézbe az irodalombarátok.
Hátoldalon ceruzával: „Simon Andor felvétele, 1942. Nyugat” és egyéb nyomdai jelek, képkivágás jelzése is, elöl is. (PIM)
Húgai, Móricz Gyöngyi (1911-1979) Simon Andor költő felesége lett, könyvkötőként majd emlékiratíróként dolgozott és a családi hagyomány szerint spanyol prózát fordított, Móricz Lili (1915-1999) Both Béla, majd György László színészek felesége volt, édesapja még láthatta a színpadon játszani, mint színésznő, majd író és hagyatékgondozó lett. 1987-ben megalapította a Móricz-díjat, amellyel kiemelkedő irodalomtörténeti teljesítményeket ismernek el minden évben.
