„Nincs még egy olyan lenyűgöző és kutatásra érdemes terület, mint a természet tanulmányozása.” 160 éve, 1856. július 10-én született Nikola Tesla délszláv-amerikai elektrotechnikus és feltaláló.
„Nincs még egy olyan lenyűgöző és kutatásra érdemes terület, mint a természet tanulmányozása. Az emberi értelem legfőbb célja megérteni ezt a nagyszerű alkotást, felfedezni a benne ható erőket, és az ezeket irányító törvényeket.”
Nikola Tesla 1856. július 10-én született az Osztrák-Magyar Monarchia horvátországi területén, Smiljanban, Gospic város közelében. Szülei szerbek voltak, apja ortodox pap. A grazi és prágai műegyetemen tanult, de tanulmányait apja halála miatt nem fejezhette be. Grazban, miután megismerte a Gramme-féle dinamót, amely visszafelé villanymotorként működött, váltóáramú meghajtást dolgozott ki. Budapesten írta le a forgó mágneses mező elvét, amelyen a váltóáramú gépek alapulnak, s indukciós motort tervezett. 1880-1882 közt a pesti Ganz-gyárban találkozott Puskás Ferenccel, Tivadar öccsével, aki a magyar távíróhivatalnál helyezte el. 1882-ben a Puskás Tivadar vezette Continental Edison Companynél vállalt munkát Párizsban, indukciós motorját 1883-as strasbourgi kiküldetése során építette meg.
1884-ben ment Amerikába, fejében 11 nyelv ismeretével, zsebében négy centtel, néhány versével, egy Edisonnak szóló ajánlólevéllel s egy repülőgéptervvel. Edison alkalmazta is, de nem soká működtek együtt – anyagi természetű nézeteltéréseik támadtak, de még súlyosabban esett a latba, hogy Edison nem hitt a váltóáramban. Tesla váltóáramú dinamói, trafói és motorjai szabadalmi jogait George Westinghouse, a vasúti légfék feltalálója, a pittsburghi Westinghouse Electric Company vezetője vette meg, s a Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte Edison egyenáramú szisztémáját.
Tesla ezután vállalatot alapított, s árnyfényképezőkkel kísérletezett, mint később Wilhelm Röntgen. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, 30 ezer Hz-es generátora megszüntette az ívlámpák zúgását, fényük egyenletesebb lett. Bemutatóin a váltóáramhoz fűződő félelmeket a saját testén át vezetett árammal próbálta oszlatni. 1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben ma is használnak, s ekkor lett amerikai állampolgár is. A nevét viselő nagyfrekvenciájú és nagyfeszültségű váltóáramot a ma az elektroterápiában alkalmazott Tesla transzformátorral állította elő. 121 szabadalma van, minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül.
Az ő rendszere adta 1893-ban a chicagói világkiállítás világítását. Ezután a Niagara-vízesés energiájának hasznosítására pályázott, s azzal nyerte el, hogy vállalta: az energiát vezeték nélkül juttatja el New Yorkba. A vizet a turbinákhoz csatornák vezetik, 1896-ban már ezek látták el árammal Buffalo városát.
„A tudósok Franklin-tól Morse-ig józan gondolkodók voltak, és nem alkottak téves elméleteket. A mai tudósok a józanság helyett elmélyülten gondolkodnak. Józannak kell lenni a hibátlan gondolkodáshoz, mivel gondolkozhat valaki elmélyülten, mégis lehet, hogy teljes tévedésben van. A mai tudósok helyettesítették a kísérleteket a matematikával, és egyenletről egyenletre vándorolnak, végül felépítenek egy olyan alkotmányt, aminek semmi köze a valósághoz.”
1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be a New York-i Madison Square Gardenben. 1899-ben felismerte: a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre. 40 kilométer távolságról, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, s 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával. A lendület olykor elragadta, egyszer úgy vélte: más bolygókról származó jeleket fogott – emiatt a tudós világ kinevette. Legendás „üzemanyag nélküli” motorja voltaképp a Földön bárhol fellelhető anyagokat használta volna energiaforrásként. Ezt a találmányát sosem mutatta be, de nyilatkozatai szerint a kérdést megoldotta.
1900-ban New Yorkban a Pierpont Morgantól kapott 150 ezer dollárból adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel. A hitel fejében szabadalmi jogainak 51 százalékát átengedte, de Morgan visszalépett, amikor megtudta: Tesla rendszere bárki számára ingyen energiafelvételt jelent. Ezután turbinát és olyan távirányítású repülőt tervezett, amely 2000 kilométerre juttatott volna el robbanószerkezetet.
1915-ben elterjedt, hogy Teslát Edisonnal együtt Nobel-díjra jelölték, de a hír nagy csalódására hamis volt, 1917-ben viszont megkapta az Amerikai Villamosmérnökök Egyesülete Edison-érmét. Tesla javasolta: a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, s ez meg is valósult. Rogers nevű antenna rendszerét, amely vezeték nélküli átvitelt valósított meg, a hadsereg ma is használja hang továbbítására Európa és Amerika között, szabadalmát sok évre titkosították. Kidolgozta a mágneses aknák elleni védelmet, ez annyira bevált, hogy a németek felhagytak e fegyver alkalmazásával.
Tesla 1943. január 7-én New Yorkban halt meg, írásait zárolták, az amerikai kormány katonai jelentőségű ötleteire rátette a kezét. Ma is sokan kutatják elérhető vázlatait, a belgrádi Tesla-múzeumban 160 ezer oldal dokumentum, fénykép és modellek láthatók munkásságáról. 1993-ban, halálának 50. évfordulóján tárlat nyílt a Kazinczy utcai Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, Budapesten. Hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett, a Gutenberg-biblia, Beethoven IX. szimfóniája, Goethe és Kopernikusz kéziratai és a varsói gettó archívuma mellett.
