„A huszadik század emberének természetes lelkiállapota a félelem.” 95 éve született Norman Mailer, a Meztelenek és holtak, Az éjszaka hadai és A hóhér dala című, világsikert aratott alkotások Pulitzer-díjas szerzője.
Norman Kingsley Mailer 1923. január 31-én született a New Jersey állambeli Long Branch-ben és New York Brooklyn negyedében nőtt fel. Repülőgépmérnöki diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, majd 1944-ben bevonult, és 18 hónapig a csendes-óceáni hadszíntéren harcolt. Első novellája még bevonulása előtt jelent meg. Leszerelése után a párizsi Sorbonne-on folytatta tanulmányait. 1948-ban jelent meg nagy háborús műve, a Meztelenek és holtak, amely azonnal a siker csúcsaira röpítette.
„Ha sokáig vizsgál az ember valamit, a végén mindenről kiderül, hogy mocsok.” (Norman Mailer: Meztelenek és holtak)
Az amerikai irodalmi közvélemény ezután nagy várakozásokat fűzött további munkásságához, Mailer azonban olyan, viszonylag csekély érdeklődést keltő témákat keresett, amelyek révén fel tudta tárni kora fontosnak gondolt kérdéseit. Következő regényei, a Barbár part (1951) és A vadaskert (1955) vegyes, de inkább negatív kritikai visszhangot kaptak. 1957-ben írta A fehér néger című esszéjét, amely a hipszterek, az újdonságokért rajongók világát mutatja be.
Nagy feltűnést keltett az 1959-es Magamat hirdetem című műve, ebben leplezetlen önfeltárással rögzített befejezetlen történeteket, regényrészleteket, kidolgozatlan ötleteket és más feljegyzéseket. E könyv azonnal elnyerte az ifjabb, új életstílust és művészeti irányzatokat kedvelő nemzedék tetszését. Későbbi művei sem kaptak kedvező kritikákat, de széles olvasótábor érdeklődését vívták ki.
Az 1965-ös Egy amerikai álom egy feleséggyilkosról szól – nem mellékesen Mailer is leszúrta feleségét, Adele Moralest, aki azonban csak megsebesült, s így az író nem került börtönbe. Válásuk után egy angol arisztokrata hölgyet, Lady J. Campbellt vett el, majd tőle is elválva, egy színésznővel, B. Bentley-vel kötött házasságot. Magánéletének fordulatai éppúgy az érdeklődés középpontjában álltak, mint politikai tevékenysége.
1969-ben jelöltette magát New York polgármesteri tisztségére, a 60-as évek második felében részt vett a vietnami háború elleni tüntetéseken, egy felvonuláson a Pentagon előtt le is tartóztatták. Politikai nézeteit a Miért vagyunk Vietnamban? című riport-tanulmányában összegezte, ebben egy alaszkai vadászkalandot állít párhuzamba a távol-keleti háborúval.
Mailer, mint regényíró ellentmondásos, egoista és provokatív jelenség, aki nemcsak a kritikusokat, de olvasóit is gyakran feldühítette, de tényfeltáró újságíróként egyértelmű elismerést szerzett. Az éjszaka hadai (1968), mely a Pentagon előtti tüntetést idézi fel, Nemzeti Könyv- valamint Pulitzer-díjat kapott. (1980-ban ismét elnyerte ezt a kitüntetést.) Hasonló sikerrel írt a két nagy párt elnökjelölő konvencióiról a Chicago ostromában, s a holdutazásról a Tűz a Holdon című könyvében.
Emlékezetes művei az Elnöki iratok, a Kannibálok és keresztények című esszékötetek, az Oswald meséi, mely a Kennedy-gyilkosságot dolgozta fel. Mailer szerint Lee Harvey Oswald soha semmit nem tudott eltalálni, ahányszor csak vadászni hívták: John Kennedy elnök állítólagos gyilkosa még ahhoz sem értett, hogy miként kell üzemeltetni egy rövidhullámú rádió adó-vevőt – vagy befűzni a filmet a fényképezőgépbe.
A hóhér dala (1979) egy elítélt sorozatgyilkos regénye, Marilyn címmel pedig 1973-ban megírta Marilyn Monroe életrajzát, nem kevés politikai invencióval. Mailer A Fiú evangéliuma című regényében az evangélisták elbeszélése után maga a mester, Jézus mondja el a történetet. A Mailer művet Szűr-Szabó Katalin fordításában ismerheti meg a hazai közönség.
„A bűnösöket én mindazonáltal csupán egy mércével mértem: tükröződik-e orcájukon remény a boldogságra? Istenből még az is többet tárt fel előttem, aki becsapott másokat vagy a rómaiakat szolgálta, mint azok, akik bűntelenek, de csüggedtek voltak.” (Norman Mailer: A Fiú evangéliuma)
Összesen 40 könyvet, köztük 11 regényt írt, továbbá színdarabokat, forgatókönyveket és verseket is. Több filmet rendezett, amelyekben a főszerepet is ő alakította. A Village Voice című New York-i magazin egyik alapítója.
Regényei érzékletesen mutatják be a háború utáni Amerika társadalmát, hatalmi struktúráját. Eszmevilágában kezdetben az egzisztencializmus, majd a beat, a hippi mozgalom, az újbaloldal ideológiájának hatása érződik. Mailer többször is összeütközésbe került a feministákkal, a háború híveivel és másokkal, aktuális eseményekhez fűzött ellentmondásos kommentárjaival sokszor nagy vihart kavart.
Főműve, a Meztelenek és holtak nemcsak legkiemelkedőbb írása, de a világirodalom legjobb háborús regényeinek egyike is. A japán megszállók kiűzésének története a csendes-óceáni szigetről a militarizmus embertelenségét, a háború értelmetlenségét rajzolja meg. Az anti-eposznak nincsenek hősei, mindenki pótolható, behelyettesíthető, csak töltelék, nyersanyag a nagy katonai mechanizmusban. A regényben Dos Passos flashback-technikájával mutatja be alakjainak életútját, de Faulkner hatása is kimutatható műveiben. A regény azonban nem csupán egy izgalmas hadművelet története. Az amerikai társadalom legkülönbözőbb rétegeiből verbuvált katonák kiváló lélektani készséggel ábrázolt tragédiájából, a tisztikar ádáz torzsalkodásainak a történetéből feltárul a mindenkori háború igazi arca.
Mailer számára az írás harc az emberi értékek megmentéséért, a társadalmi tekintélyek ellen, éles nonkonformizmus, állandó ellentmondási kényszer vezeti tollát.
