A világ egyik legértékesebb ékszergyűjteménye tekinthető meg „Nápoly kincse. A San Gennaro múzeum remekművei” címmel. A Rómában megnyitott kiállítás rendkívüli biztonsági intézkedéseket igényelt.
A Róma központjában levő Sciarra palotában február 16-ig látható tárlaton több mint hetven darab mutatkozik be a Nápolyt oltalmazó San Gennaro kincseként ismert gyűjteményből.
A kiállítás nemcsak a tárgyak páratlan értéke miatt számít rendkívülinek, hanem azért is, mert a San Gennaro kincsét alkotó majdnem 22 ezer, vallásos céllal alkotott dísz és ékszer ritkán látható. Többségüket a Banco di Napoli pénzintézet páncélszekrényei őrzik a Vezúv városában.
A kiállítás kiemelt tárgyának az az aranyozott ezüstből készült püspöksüveg számít, amelyet összesen 3964 drágakő díszít, közöttük 3326 gyémánt, 198 smaragd és 164 rubin. A mitrát II. Károly nápolyi király, Árpád-házi Mária magyar hercegnő férje rendelte meg egy nápolyi ötvösmestertől a városban San Gennaro tiszteletére 1713-ban tartott ünnepségekre.
Arany, ezüst és drágakövek díszítik San Gennaro nyakláncát is, amely a világ egyik legértékesebb ékszereként ismert. A vallási szertartásokon a nápolyi püspök által viselt díszhez az európai uralkodók küldtek drágaköveket és ékszereket. Például Maria José, az olasz Savoia-ház utolsó királynője, aki egyik gyűrűjét küldte Nápolyba, hogy ennek kövét San Gennaro nyakláncába helyezzék be. San Gennaro nyaklánca volt az egyetlen itáliai kincs, amelyet Napoleón nem vitt el magával zsákmányként, hanem ő is drágaköveket adott hozzá – írta a Corriere della Sera olasz napilap.
A szent kincsek között nagyszámban találhatók egyszerű hívők felajánlásai is, akik értékes ékszerrel kérték vagy köszönték meg San Gennaro közbenjárását.
A kiállítás tárgyai páncélozott járművekkel tették meg az utat Nápolyból Rómáig helikopterek és gépfegyveres biztonsági őrök kíséretében. A kiállításra speciális golyóálló üveg is készült San Gennaro kincseinek védelmére.
San Gennaro rejtélye
San Gennaro a dél-olasz város védőszentje. Két kis üvegcsében tartott vére évente három alkalommal válhat – tehát nem válik okvetlenül – folyékonnyá. A nápolyiak úgy hiszik, hogy szerencsétlenség történik, ha a vér nem válik folyékonnyá, vagy túl sokáig marad az. Hatszáz éve már, hogy a szent vére évente kétszer válik cseppfolyóssá: szeptember 19-én, San Gennaro ünnepén, és május első szombatján. A balsors csupán ötször hozta úgy, hogy a vér nem vált folyékonnyá: például 1527-ben, akkor 40 ezer ember halt meg pestisben és 1980-ban, amikor háromezren vesztették életüket egy dél-olaszországi földrengés következtében.
Nápoly védőszentjének az egész világon közel 25 millió hívője van. San Gennaro vére címmel Márai Sándor 1957-ben írt regényt.
