Százéves Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye

Száz esztendőt megélni hihetetlen csoda, száz esztendőt megélni Radnóti Miklós feleségeként, az őszinte tisztelet. Radnóti Miklósnét, Gyarmati Fannit, talán a világ legszebb szerelmes verseinek múzsáját szeretettel köszöntjük századik születésnapja alkalmából.

Századik születésnapját ünnepli szeptember 8-án Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni tanár, a nyilas katonák által meggyilkolt magyar költő özvegye, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizve férje emlékét, ma is abban a lakásban él, ahol valamikor kettesben laktak a férjével, s ahol megmaradt az ajtón a régi névtábla: Dr. Radnóti Miklós.

Igazi diákszerelem volt
 
Gyarmati Fanni édesapja, a budapesti polgári családból származó Gyarmati Dezső gyorsíróirodát működtetett magánvállalkozóként, köztisztviselőként pedig a Parlament gyorsíróirodájának volt a vezetője. Lánya később az általa alapított iskolában tanított gyorsírást.
A költő Fanniban nagyon korán megtalálta szerelmét, aki végül egy életen át társa maradt, kapcsolatuk a teljes őszinteségen és a férfi és nő egyenrangúságán alapult. A budapesti polgári családból származó Gyarmati Fannit 1926 őszén ismerte meg Radnóti Miklós. A költő és Gyarmati Fanni szerelme 1927-ben, a baráti társaságban Fifinek becézett lány 14 éves korában kezdődött igazi diákszerelemként. Bár a kalandra éhes Radnótinak még volt egy kedvese ez idő tájt, a fellángolás hamar lelohadt, és ettől végérvényesen Gyarmati Fannit választotta élete társául. A költő Fanniban nagyon korán megtalálta szerelmét, aki végül egy életen át társa maradt, kapcsolatuk a teljes őszinteségen és a férfi és nő egyenrangúságán alapult.
Miután Radnóti gyámja és Fifi szülei megállapodtak, hogy a költő csak akkor veheti el a lányt, ha előtte tisztes megélhetést tud biztosítani és diplomát szerez, kénytelenek voltak jó néhány évig várni. Radnóti Szegeden ledoktorált, és nem sokkal utána, 1935. augusztus 11-én összeházasodtak. Közös otthonukat a Pozsonyi út 1. számú házban rendezték be. 1941-ig elsősorban Fanni tanári fizetéséből éltek, Radnóti alkalmi munkákat (szerkesztés, írás, fordítás) végzett.

Radnóti Miklós levele Gyarmati Fannihoz
Szeged 1930. szeptember 12.

„Estefelé voltam Sík Sándornál, drága. A rendházban lakik, hosszú folyosókon mentem, minden sarkon nagy fekete feszület. Egy szobája van tele könyvvel. Harminckilenc éves az egész ember, fiatal pap, nagyon kedves volt. Bár én élhetnék Pesten, mondja, mikor megtudja, hogy odavalósi vagyok – miért Szegeden jár egyetemre? Kicsit elkeseredve mondom neki: mert van egy hibám, fõtisztelendõ úr, zsidó vagyok, kénytelen voltam. Fölállt, odajött a karosszékhez, amiben ültem, és két kezét a két vállamra tette. Nehéz bizony, de nem baj az öcsém, vigasztalt.„

Gyarmati Fanni és Radnóti közös otthonukat a Pozsonyi út 1-es számú ház második emeletén rendezték be, s alakították az irodalmi élet bázisául. A lakás egy napsütötte szobából, balkonból, aprócska konyhából és fürdőszobából állt; ablakából a Dunát, a budai hegyeket és a Margitszigetet lehetett látni.
Gyarmati Fanni fiatal korában szerette az utazást, az aktív társasági életet, a versek szeretete pedig egész életét végigkísérte. A második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.

Gyarmati Fanni naplójából
1944 április 11.
„Miklós egész nap fekszik a díványon, összekulcsolt kezekkel, viaszos arccal, szótlanul. Rettenetesen fél az utcán, semmi színészi képessége nincs, hogy emelt fõvel, vidáman, természetesen diskuráljon.
Fényképeket vittem a Vadász utcai kapitányságra, hogy személyazonossági igazolványt válthassunk római katolikus jelzéssel. Persze egy éve lehetett volna már, de akkor nem törõdtünk vele. Azt a választ kaptam, hogy zsidó származású nem kaphat személyazonossági igazolványt.”

 
Fanni, a múzsa

Fanni volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Az életrajz szerint Vas István költő többször is megrajzolta a társaságban Fifinek becézett Gyarmati Fanni alakját, felidézte például, ahogy „a karcsú, kék szemű, lilás rózsaszín pulóverében tündéri Gyarmati Fifi” a városligeti műjégpályán elegánsan siklik korcsolyáján. Másutt így szólt róla: „…a megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam. (…) Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené – az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt.”

Gyarmati Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja, méltó szellemi társa és első kritikusa volt Radnótinak – írja Ferencz Győző irodalomtudós Radnóti Miklós élete és költészete című könyvében, amelyben számos dokumentumot és visszaemlékezést közölt a költő feleségéről, kettejük nem mindennapi kapcsolatáról. Radnóti 1927-től kezdve „1944 őszén bekövetkezett haláláig egyenletesen ontotta Fannihoz írt verseit, amelyek érzelmi hevességtől, romantikus rajongástól és erőteljes szexuális vonzódástól lüktettek.” Férje számos költeményben megörökítette Gyarmati Fanni alakját. Róla szól a Két karodban című vers vagy az Erőltetett menet halhatatlan sora: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára felesége jelentette a biztos pontot, az életet. 1944-ben, nem sokkal meggyilkolása előtt hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című verset.

Ezt a mély bizalmi viszonyt az sem rengette meg, hogy Radnóti nem maradt végig hűséges feleségéhez. Hatévi házasság után, 1941-ben beleszeretett felesége barátnőjébe, Beck Judit festőművésznőbe. Miklós, ahogyan a kaland előtt sem, úgy most sem titkolt semmit felesége előtt, akit továbbra is mély szerelemmel szeretett. Fifi elfogadta a kialakult helyzetet, továbbra is fenntartotta kapcsolatát Judittal és elolvasta férjének verseit, melyeket egy másik asszonyhoz írt. Egy évvel később, 1942-ben, már így ír feleségének: „Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz! Helytelenül látod a „J- ügyet” is. Igen, ez van… Inkább volt… De nem úgy, ahogy gondolod! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék! Küldök egy verset is néked Édes! Kíváncsi vagyok, hogy mit szólsz hozzá. Ellopott percekben, zűrben írom hetek óta már. Egy kicsit bocsánatkérés is ez a harmadik eclogáért.” A szakítást követően Judit barátként igyekezett segíteni a munkaszolgálatra behívott költőt és próbálta oldani Fanni magányát.

Radnóti levelezõlapjai
1944. május 21., vasárnap
„Édes Egyetlenem, még tegnap kigyalogoltunk ide Vác mellé, 7 km teljes felszereléssel, nagyon elég volt. Vagy én vagyok rossz állapotban, vagy a szerelvényem túlnehéz, de – nehéz. A fehér karszalagosokat és a sárgákat úgy látszik nem kezelik külön, mert már megvan a századbeosztás, és teljesen vegyes. Nagyon vigyázz egyetlen Mindenségem, jól vagyok, csak rettentõ egyedül. Írj Sík Sándornak, hogy nem tudtam elbúcsúzni tõle, köszöntöm.”

Gyarmati Fanni 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát. Az özvegyet 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért.

Felhasznált irodalom:
Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete
MTI
Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve