A Bethlen Téri Színházban rendhagyó módon, két részletben nézhetjük meg Térey János eleddig legnagyobb hatást és vitát kiváltó művét, a Paulust.
2001-ben jelent meg először Térey János eleddig legnagyobb hatást és vitát kiváltó műve, a Paulus, mellyel nemcsak díjak sorát érdemelte ki, hanem megkerülhetetlenül beírta magát a magyar irodalomtörténetbe. A téma napjainkban mellbeverően aktuális: a paulus-i (páli) fordulás miért-je és hogyan-ja. Három különböző korból, három különböző Pál és három különböző fordulat. Pál az apostol, Friedrich von Paulus a sztálingrádi vesztő és Pál, a budapesti hacker története elevenedik meg, fonódik egymásba, majd egy nagy kérdésbe sűrűsödik össze: Változni, vagy elpusztulni?
Bár ez színházi körökben nem bevett szokás, Térey János Paulusa két részletben kerül bemutatásra a Bethlen Téri Színházban. A Makranczi Zalán rendezte előadás első részét március 7-én, csütörtökön, folytatását pedig április 3-án, szerdán láthatja a közönség.
Az előadás két táncos és két színész együttműködésével és gondolkodásával járja körbe a paulusi témát és keresi a választ a maja naptár utolsó évében.
Paulus
I. rész: 2013. 03. 07. 17:00
II. rész: 2013. 04. 03. 19.30
Helyszín: Bethlen Téri Színház, Budapest
Paulus (Paulus, Friedrich Saulus, Pál): Makranczi Zalán
Kemenszky (barát, szemtanú): Széplaky Géza
Pál, a táncos: Gergye Krisztián
Ludovika: Hoffmann Adrienn
Dramaturg: Lőrincz Ágnes
Díszlet, jelmez: Árva Nóra
Koreográfus: Gergye Krisztián
Rendezőasszisztens: Szalóky Dániel
Rendező: Makranczi Zalán
Térey János költő, író, drámaíró, műfordító. Debrecenben született. Általában úgy dolgozik, mint egy kishivatalnok, ha kell, napi 10-12 órában. Mesterségében kiváló: nyolc verseskötet, egy novellakötet, két filmforgatókönyv, két verses regény, négy dráma szerzője és számos dráma fordítója. 2001-ben jelent meg először Térey eleddig legnagyobb hatást és vitát kiváltó műve, a Paulus, mellyel nemcsak díjak sorát érdemelte ki, hanem megkerülhetetlenül beírta magát a magyar irodalomtörténetbe
Makranczi Zalán színművész játszott a kecskeméti Katona József Színházban, a Bárka Színházban, jelenleg a Nemzeti Színház tagja. Színészi munkája mellett nyolc éve foglalkozik fiatalokkal, drámapedagógiai módszerekkel próbálja megszerettetni velük a kultúrát, az irodalmat, a színházat. Rendezőként is próbálgatja határait, eddigi fontosabb állomások a Dzsungel könyve, Anna Karenina, Sztárcsinálók, A fiú a tükörből, avagy rekviem a gyermekkorért, Haverom a Messiás.
Gergye Krisztián a kortárs táncélet egyik legmarkánsabb képviselője. Rendező, koreográfus, táncos és színész. Színpadi karrierjét tradicionális jávai táncosként kezdte, majd a hagyományt kortárs szemléletmóddal ötvözve egyedi, jellegzetes tánc- és testnyelvet alakított ki. 2001 óta készít önálló koreográfiákat, eleinte projekt-jelleggel, később állandó alkotótársakkal, majd saját társulata tagjaival.
A táncszínházi produkciókon túl társulata rendszeresen mutat be tér-specifikus performanszokat, a prózai- és a mozgásszínház műfaját újraértelmező koprodukciós előadásokat. A Nemzeti Színház tagjaként alkalmazott koreográfiákat is készít.
Interjúnkat Gergye Krisztiánnal ITT olvashatjátok.
