„Semmi értelme elkeseredetten vágyakozni távoli dolgok után. „Augusztus 27-én van a 150. évfordulója annak, hogy megszületett Theodore Dreiser, a 20. század első három évtizedében az amerikai társadalomban végbemenő nagy jelentőségű változások élesszemű megfigyelője.
Theodore Herman Albert Dreiser 1871. augusztus 27-én született Terre Haute-ban, Indianában, az Egyesült Államokban. Dreiser& gyermekkora minden volt, csak könnyű nem. Apja, a németországi Pfalzból bevándorolt szövőmester csak nagy nehézségek árán tudta eltartani népes családját, miközben helységről helységre vándorolt Indiana középnyugati államban. Theodore-nak 15 éves korától magának kellett fenntartásáról gondoskodnia. Alkalmi munkákból élt Chicagóban, majd egy tanárnője segítségével egy évre bejutott az Indiana Egyetemre. A XIX.század utolsó évtizedében különböző lapok szerkesztőségeiben dolgozott. Regényírásra fivére, Paul Dresser (sic ) bíztatta és anyagilag támogatta is.
„Sokféle kívánatos célt tár elénk az élet, egyszerre azonban csak egyet érhetünk el. Semmi értelme elkeseredetten vágyakozni távoli dolgok után.” (Theodore Dreiser: Carrie drágám)
Az író kétszer nősült. Először 1898-ban, de feleségétől 1910-ben elvált. Másodszor 1919-ben házasodott meg.
1900-ban megjelent első regénye, a Sister Carrie (Carrie drágám) élénk színekkel ecseteli a kor társadalmi változásait. A regény hősnője, Caroline Meeber jobb élet reményében Chicagóba költözik, de rövidesen rájön, hogy a férfiakra gyakorolt varázsával többet elérhet, mint kemény munkával. Több kitartójának jóvoltából ünnepelt színésznővé nővi ki magát. A maga korában kisebb botrányt kavart a regény, különösen az, hogy Dreiser nem ítéli el a „bukott nőt”. Ezért aztán a kiadó nem volt hajlandó reklámozni a regényt.
„Nagy áldás a kellemes házi légkör: a gyöngéd, finom, kiegyensúlyozott környezetben növekvő és gyarapodó lélek erős lesz és becsületes. Akinek e jótékony élmény nem jutott osztályrészül, az sosem értheti meg, miért lábad könnybe a szem valamely szép zenének e furcsa passzusától. Ők sohasem tudják meg, miféle titokzatos húrok kötik össze és hatják át a nemzet szívét.” (Theodore Dreiser: Carrie drágám)
Az első regényt gyors egymásutánban követték a többiek: Jennie Gerhardt (1911), A pénz királya (1912), A zseniális ember (1915) és a Könyv önmagamról (1922). Legnagyobb sikerét Dreiser az 1925-ben megjelent Amerikai tragédiával aratta. A 800 oldalas regény egy megtörtént gyilkosság kapcsán emel vádat az amerikai társadalom ellen.
1926-27-ben Dreiser körutat tett Európában és 1928-ban megjelent írásában (Dreiser Looks at Russia) összegezi a Szovjetunióban szerzett benyomásait.
„Az első napokban, miközben Clyde a munkateremben elfogyasztotta ebédjét, csodálkozva állapította meg, hogy ezek a körülötte levő emberek mennyire érdeklődnek olyan dolgok iránt, amiket ő felettébb unt és érdektelennek tekintett eddig. Például, jó anyagból való-e a lehozott szövedék? Nincs-e benne apró gyártási hiba, megvan-e a kellő súlya, vagy hogy az utolsó szövedék-tekercs nem száradt meg olyan szépen, mint az előbbi tizenhat. Hogy Cranstonék sodronyszövet-gyárában ebben a hónapban csökkentették a munkások számát, és Anthony faárugyárában kihirdették, hogy az idén csak júniustól kezdve nem kell bejárni szombat délután, nem úgy, mint tavaly, amikor már május közepére érvénybe lépett a nyári munkaidő. Clyde úgy látta, ezek mind belevesztek egyhangú robotjukba.” (Theodore Dreiser: Amerikai tragédia)
Az évek múlásával Theodore Dreiser mind aktívabban kivette részét a politikából. Neve országosan ismertté lett 1931-ben, amikor a Kentucky állambeli Harlan megyében ellátogatott a sztrájkoló bányászokhoz. Ott kapcsolatba került kommunistákkal és röviddel halála előtt, 1945 decemberben belépett az Egyesült Államok Kommunista Pártjába.
Jó ideig eltartott, amíg általánosan elismerték Dreiser írásainak az amerikai kultúrtörténetre gyakorolt hatását. A Carrie drágám és az Amerikai tragédia megjelenése után azonban a kezdetben „botránykavarónak” tartott íróból fokozatosan az amerikai irodalom klasszikusa lett. Theodore Dreiser 1945. december 28-án halt meg, 74 éves korában.
