„Mért mozdul meg bennem még egyszer ily zölden, / ily vad zokogással e homályos tavasz?” Ezen a héten a 135 éve született Kosztolányi Dezső gyönyörű versét ajánljuk.
Kosztolányi Dezső költészete, de még inkább irodalmi gondolkodása és prózaírói munkássága kitüntetett módon hatott a 20. századi magyar irodalom alakulására. Az 1920-as évek derekától költészete egyszerűsödött, s a Meztelenül 1928-ban megjelent című kötet már szabadverseket tartalmaz. Erre a korszakra esik egyébként is gazdag műfordítói munkásságának legtermékenyebb szakasza.
„Az élet nem racionális folyamat – mondogatta. – Nagyobb csoda, hogy a világon vagyunk, mint az, hogy esetleg a túlvilágon is vagyunk, és nagyobb csoda az, hogy az embernek egyáltalán orra van, mintha az orra helyén, mondjuk villanylámpa világítana.”
Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat nemzedékének egyik meghatározó alakja Szabadkán született 1885. március 29-én és Budapesten hunyt el 1936. november 3-án hunyt el Budapesten.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: REPÜLŐ IFJÚSÁG
Mért mozdul meg bennem még egyszer ily zölden,
ily vad zokogással e homályos tavasz?
Mért hallom az ágyból a fiatal fákat suttogva beszélni, nyújtózva ropogni minden éjszaka zárt ablakaim mögött,
mint lőporostornyok vidám robbanását?
Mért látom a nőket, az alvó lányokat s a már rég-fölébredt,
mindent-tudó, éber, bölcsős és koporsós asszonyokat sovány
combjaikkal, boros kupáknál kacagni kétesen, táncolni,
cseresznyevirággal, virrasztó szemükkel és fehér
koszorúval, mézes mellükön egy hosszú-hosszú harapással,
derengő erdőkön mosolyogva édes és finkszes bánattal s undok
találkahelyeken selyemsuhogással beszökni a tilos ajtókon, a kertes
kávéház lámpái alatt, ifjuságom,
s még egyszer a földet, egyszerre-egészen, kavarogva teljes, csodás
zürzavarral, felülről tekintve, oly roppant magasról és ugy közeledve,
mint a repülő, ki
már hull lefelé a gépéből kiesve, egyedül a légben szélesen ívelő, kitárt karjaival,
hogy mikor lebukik még egyszer ölelje a zuhanó búcsún haló szerelemmel, halhatatlan csókkal, holtában is élve még egyszer ölelje az egész világot?
(1926)
