József Attiláról szóló zenés játékot tűz műsorra a Madách Színház februárban. A költő verseire írt, életének sorsdöntő epizódjait musical formájában bemutató mű címe: Én, József Attila.
Szirtes Tamás igazgató, az előadás egyik rendezője a színház hétfői budapesti sajtótájékoztatóján merész vállalkozásnak nevezte a produkciót. Mint mondta, a színpadi adaptáció számos, József Attilával kapcsolatos kérdéssel, életének titkaival foglalkozik. „Különleges, titokzatos és csodálatos életről van szó, amely hosszú időre meghatározta a magyar irodalmat, a közgondolkodást” – jegyezte meg a rendező-igazgató, hozzátéve, hogy a feladat rendkívüli elvárásokat támaszt az alkotók felé.
Mint az igazgató felidézte, Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston József Attiláról szóló zenés játéka a Madách Színház musicalpályázatának egyik darabja volt, a művet Szente Vajk színésszel közösen állítja színpadra. Hozzátette: az előadással tehetséges fiataloknak adhatnak lehetőséget a bemutatkozásra.
Szirtes Tamás megjegyezte, hogy a darabválasztáskor cél volt az ismeretterjesztés is, mivel köztudott, hogy a mai fiatalok kevés verset olvasnak, kevesen ismerik a költő műveit. Kiemelte, hogy a zene olyan katalizátor, amely azokhoz is eljuttatja ezeket a verseket, akik egyébként nem vennék a kezükbe József Attila műveit. „Ilyen jó szövegírónk még nem volt” – mutatott rá a rendező, kiemelve, hogy a versek dalszövegként is jól működnek.
Mint mondta, az Attila szerelmei alcímű darab József Attila első és utolsó, Vágó Márta és Kozmutza Flóra iránti szerelméről szól, a két felvonás e két szerelem története. „A két szerelmen keresztül a korról, az akkori irodalmi életről is beszélni szeretnénk, valamint a mához is szól a darab” – tette hozzá. A kettős szereposztásban József Attilát Nagy Sándor és Posta Victor, Vágó Mártát Balla Eszter és Muri Enikő, Kozmutza Flórát pedig Krassy Renáta és Polyák Lilla alakítja.
Szirtes Tamás kitért arra, hogy a darabot a Madách Színháztól elvárt igényességgel, szakmai színvonalon szeretnék bemutatni, erős vizuális élményt is adva. Mint mondta, a próbák nagy felfedezése számukra, hogy József Attila szövegei messze túlmutatnak egy lírikus monológján, adott életszituációba helyezve hihetetlen drámai erővel szólalnak meg. Olyan drámai erővel hatnak, mintha Shakespeare írta volna – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a darabban kizárólag József Attila-versek hangzanak el megzenésítve, ezeket a verseket formálják szituációvá, használják a költő életében bizonyos mozzanatok megjelenítésére.
A rendező kiemelte, hogy a produkciót komoly kutatómunka előzte meg: miközben fiktív történetet mondanak el, szeretnének hitelesek lenni. A darabot az irodalmi élet valóságos szereplői ihlették, de a színpad igényei és az alkotók szándéka árnyalta a karaktereket. Szirtes Tamás elmondta, hogy a színpadon a József Attila képzeletében megjelenő képeket fogja látni a közönség: a dalok nem a reális világban, hanem a valóság és a képzelet határán álló, egy-egy különös, víziószerű szituációban jelennek meg.
