„Zichy, mint Gustave Doré, rendkívüli zseni… egy tehetségével mindig kitörőben lévő kráter” – írta Zichy Mihályról Théophile Gautier nagy francia költő és kritikus.
Zichy Mihály (1827-190) magyar festőművész, grafikus által illusztrált díszalbumokból nyílik kiállítást június 15-én az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A magyar romantikus festészet jelentős alakja dolgozott Szentpéterváron, Párizsban, majd rövid ideig Nizzában, Bécsben és zalai otthonában, végül visszatért Szentpétervárra.
Zichy Mihályra Gustave Doré művészete is nagy hatással volt. A festőt az illusztrálás egyik úttörőjének is tartják. Az ifjú művész érdeklődése hamar a rajzolás felé fordult, Pesten Marastoni Jakabtól vett rajzórákat, majd 1844-ben Bécsben az oktatási reformjairól elhíresült festő, Ferdinand Georg Waldmüller magántanítványa lett. Waldmüller festésről és művészetről vallott elképzelései egész életére meghatározó benyomást gyakoroltak Zichyre.
Zichy Mihály az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művésznek számított a magyar képzőművészetben, grafikai alkotásainak száma ezrekre megy, ezeknek azonban csak egy kisebb hányada ismert Magyarországon. Zichy Mihály sosem festett giccses gyümölcsös tálat, virágot, de a természeti tájak is ritkán ihlették meg; ehelyett már a korai alkotásaiban is a fájdalom, szenvedés, mély emberi tragédiák bemutatására törekedett. Az 1880-as évektől kezdve a kritika, a közönség, a sajtó leginkább Munkácsy Mihályra osztotta a „festő fejedelem” szerepét. A két művészt összehasonlító kritikusok értékelésében bizonyos értelemben második helyre szorult Zichy. Ez a kép változott meg Zichy Mihály életének utolsó évében, amikor egy kritikus azt írta róla, hogy ő a „rajzoló fejedelem”. Ettől az időszaktól kedve alakult ki az a toposz, hogy Munkácsy Mihály a festészet, Zichy Mihály a rajzolás géniusza.
A művész 1847 és 1906 között, néhány éves párizsi és rövid magyarországi megszakítással összesen csaknem 50 évig dolgozott az orosz cári udvarban. Zichy szentpétervári időszakában a cárok udvari életét örökítette meg nagyméretű akvarellen és szépiarajzon, de készített kártyasorozatot is II. Sándor vadászata alkalmából, továbbá illusztrálta Lermontov, Gogol és Puskin műveit is. A kiállítás munkásságának ezt az időszakát is bemutatja. A tárlat különlegessége lesz II. Sándor cár 1856-os koronázási díszalbuma, amelynek másik, nagyközönség számára is elérhető példánya a szentpétervári Ermitázsban tekinthető meg.
A kiállítás második részét a Zichy által illusztrált díszkiadásban megjelent magyar irodalmi művek alkotják. Bár Zichy élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget és megbecsültséget, végül elismerte, hogy legtöbbet az irodalmi művek illusztrálásakor nyújthat. A „rajzoló fejedelem” 1885 és 1888 között Madách Az ember tragédiája című művéhez készített szénrajzokat, de az Arany-balladákat és Petőfi díszkötésű műveit is illusztrálására.
Rajzai az irodalmi művek mellérendelt, szöveg-kép egységének kompozíciójában, azokkal teljesen egyenértékűek. Ezek a munkái biztosították hazánkban Zichy-halhatatlanságát.
Még Zichy Mihály életében megjelent a pályafutását és műveit bemutató díszalbum, amelynek egy dedikált kiadása is helyet kap a kiállításon, ahogy számos más könyv illusztrációja – köztük a Garay-album, Aradi vértanúk albuma, Rustaveli grúz szerző eposza vagy Az Osztrák – Magyar Monarchia írásban és képben kiadványa – is.
Sok egyéb rajz mellett megismerheti a látogató Lermontov orosz költő A démon című elbeszélő költeményéhez rajzolt híres, gyötrődő Démon-jának képeit, amelyeket Miklós nagyherceg kívánságára készített Zichy.
Kiállításra kerül a Tizenkét illusztráció Faust-hoz című kiadvány is, amelyben a költeményhez készített tollrajzait kézzel írt sorokkal egészítette ki a művész, emellett megtekinthető lesz Zichy Mihály első önállóan illusztrált magyarországi műve, A leányvári boszorkány első kiadása is.
A kiállításon a díszalbumok mellett láthatóak lesznek az OSZK Kézirattárából származó fényképek, a Zichy-levelezés vonatkozó darabjai, és a könyvtár zeneműtárának állományában lévő, nevével fémjelzett dokumentum, a Hubay 18 dalát tartalmazó kotta.
A Zichy megrajzolt hősei című kiállítás szeptember 15-ig látható a könyvtárban.
