125 éve született Korda Zoltán magyar-amerikai filmrendező, A dzsungel könyve és A bagdadi tolvaj alkotója, a világhíres Korda testvérek (Sándor filmproducer és Vince díszlet- és jelmeztervező) középső tagja.
„A három Korda-testvér élettörténete olyan, mint egy magyar népmese. Egy kis távoli magyar tanyáról elindult három szegény fiú, hogy meghódítsa a világot. A film középpontjában Korda Sándor, a zseniális filmrendező-producer áll, aki az alföldi pusztáról indult, és Sir Alexander Kordaként, az angol filmipar legendás alapítójaként hunyt el. Öccsei Zoltán, a többszörösen díjazott filmrendező, valamint Vince, az Oscar-díjas díszlettervező és festő. A testvérek egész életükben együtt dolgoztak, kapcsolatuk különlegesen szoros és gyümölcsöző volt. Sorsuk sikertörténet, ugyanakkor átjárja az emigráció, a szülőföld kényszerű elhagyásának melankóliája.”
Korda Zoltán, azaz Zoltan Korda filmrendező, producer Kellner Zoltán néven született 125 éve, 1895. június 3-án született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón. Apja, Kellner Henrik a Salgó-földbirtok intézője, édesanyja, Weisz Ernesztina híres szépség (és férjénél olvasottabb és műveltebb) volt. A középosztálybeli egyszerű falusi életben tragédiát jelentett a családfő egy vakbélgyulladás következtében bekövetkezett halála. Zoltán kilencéves volt, amikor anyjukkal Kecskemétre költöztek nagyapjukhoz. A családi fészket előbb Sándor bátyja hagyta el, aki Budapestre utazott újságíróskodni, hogy legidősebb fiúként családját anyagilag támogassa. Mivel középiskolás tanulóként nem publikálhatott volna újságban, saját neve helyett akatolikus liturgia szövegét idéző Sursum Corda – „Emeljük fel a szívünket” – álnéven jegyezte írásait.
A latinos írásmódot elvetve a fivérek később Korda néven váltak világhírűvé a filmiparban. Koda Zoltán iskoláit Kecskeméten, majd Budapesten végezte, az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Miután Sándor bátyja egyre közelebb került a filmhez, sőt 1917-ben megvásárolta a Corvin filmgyárat, öccse is a mozi iránt kezdett érdeklődni. Előbb szerényen a háttérből figyelt, majd első asszisztens lett. Neve először 1918-ban Pásztory M. Miklós (Sándor üzlettársa és a Corvin filmgyár igazgató-rendezője) társrendezőjeként szerepelt a Károly-bakák című alkotásában. Első önálló filmjét A csodagyerek címen 1920-ban forgatta, majd bátyjához hasonlóan ő is külföldre távozott. Előbb Bécsben telepedett le, ahol operatőrként és forgatókönyvíróként alkalmazták, majd Berlinbe költözött, az UFA filmvállalat rendezőjének.
A harmincas évek elején Angliában telepedett le, ahol testvére ekkor teremtette meg a semmiből az angol filmipart a London melletti Denhamben. A London Filmnél együtt dolgozott a három Korda-testvér (Sándor és Zoltán mellett Vince festőként, díszlet- és jelmeztervezőként lett ismert), az állandó munkatársnak számító Rózsa Miklós zeneszerző, valamint Bíró Lajos forgatókönyvíró.
A harmincas években Korda Zoltán Angliában több nagysikerű kalandos-egzotikus filmet forgatott, köztük az angol gyarmatokért folyó harcokról szóló Sanders, a folyam ura (Bosambo), A gyávaság tollai című alkotásokat. Előbbi Edgar Wallace azonos című, Afrika-történeteit elmesélő könyve alapján készült, amely a Tarzan-könyvek mellett a harmincas évek legismertebb kalandregény sorozata volt.
Szívesen ültetett filmre meséket is, elsőként Elefántfiú címmel (1937) Indiában forgatott Rudyard Kipling nyomán Robert Flaherty ír-amerikai dokumentumfilm-rendezővel. A mű A dzsungel könyve egyik legvarázslatosabb elbeszéléséből, a Kis Tumáj és az elefántok táncából készült, s máig a műfaj egyik klasszikusának számít.
1940-ben Korda Zoltán és Sándor producerségében készült az Ezeregyéjszaka varázslatos arab világát bemutató, nagysikerű A bagdadi tolvaj. A három Oscar-díjat begyűjtő alkotás nemcsak minden idők egyik legjobb mesefilmje lett, akkor forradalminak számító trükkfelvételeivel és nagyszabású díszleteivel az addig készült legnagyobb költségvetésű filmnek számított. Állítólag ifjúként George Lucas is látta, s többek közt annak speciális effektusai ihlették a Csillagok háborúját.
1940-ben Korda Zoltán a tengerentúlra költözött (A bagdadi tolvaj munkálatait már itt fejezték be), s 1949-ig Hollywoodban dolgozott. A nagy mesemondó Kiplingtől itt sem tudott elszakadni, s az amerikai álomgyárban készítette el 1942-ben A dzsungel könyvét. Bár az indiai őserdőt stúdióban építették föl, a hatás tökéletesre sikeredett: a Tóth Endre társrendezésében készült alkotás azóta is számtalan felújítást ért meg.
Korda 1943-ban más műfajban is kipóbálta magát: Szahara címmel készített háborús filmet Humphrey Bogart főszereplésével. A művet három kategóriában – köztük Máthé Rudolf operatőrt – jelölték az Oscar-díjra, s bár végül egyet sem kapott, a kor egyik legjobb háborús filmjének nevezték. Hasonló háborús témát dolgozott föl az Ellentámadás című alkotása is (1945).
Korda Zoltán 1950-ben visszatért Európába, Angliában forgatta a Kiáltsd, ez kedves vidéket, amely megkapta a brit akadémia legjobb filmnek járó díját. Az apartheid problémáját középpontba állító alkotás főszereplője a fiatal Sidney Poitier volt. Utolsó rendezése Terence Younggal a Vihar a Nílus felett című angol film volt (1955), melynek ő volt a producere is. Pályafutása végén ismét Amerikába költözött, bár az aktív filmkészítői munkától eltávolodott. 1961. október 13-án Beverly Hills-ben halt meg. David fia szinten a filmes szakmát választotta.
