Albert Schweitzer neve mára az emberségesség szinonimájává vált. Az Egy élet Afrikáért című film ennek a hihetetlenül sokoldalú embernek, az afrikai dzsungel Nobel-békedíjas orvosának élettörténetét mutatja be.
Albert Schweitzer, orvosi hivatása mellett többek közt lelkész, teológus, orgonaművész és filozófus is volt, a Nobel-békedíj elnyerése mellett, érthető, hogy regényes élete kifejezetten filmre kívánkozott. A német-dél-afrikai koprodukcióban megvalósult alkotás, mely az afrikai dzsungel orvosának élettörténetét kicsit másként, a nézőkhöz kicsit közelebb hozva mutatja be.
Az élet Afrikáért c. filmben Albert Schweitzer életútját és harcaival szembesülhetünk. „Az élet tisztelete” filozófiájának köszönhetően, amelyet az afrikai Lambarénében lévő őserdei kórházában valósított meg, az egyik legtöbbek által csodált ember a világon. Az Egyesült Államokban koncertekkel és előadásokkal gyűjt adományokat Lambaréné számára. Először szimpátiával és nagyvonalú támogatással találkozik, később azonban egyre több nehézségbe ütközik. Ellenségei rágalmazó hadjáratba kezdenek, mellyel Schweitzer életművének kétségbevonását akarják elérni, így a doktor afrikai kórházát hirtelen a bezárás veszélye fenyegeti. Ám orvosai támogatásával és betegei szeretetével felvértezve felveszi a harcot Lambaréné megmentéséért.
Hazánkban október 13-ától, különleges premierként, kizárólag az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható az Albert Schweitzer – Egy élet Afrikáért, melynek címszerepében Jeroen Krabbét (A szökevény) találjuk, míg filmbeli feleségét Barbara Hershey (Fekete hattyú, Összeomlás) alakítja.
Schweitzer, alig 21 évesen eldöntötte, hogy harminc éves koráig a tudományoknak és a művészeteknek él, ezután olyan hivatásnak szenteli magát, amivel közvetlenül szolgálhatja az emberiséget. 1905 őszén megkezdte orvosi tanulmányait, egyidejűleg teológiai előadásokat tartott, orgonahangversenyeket adott, s mindezek mellett kiemelkedő jelentőségű tanulmányokat írt Pál apostol misztikájáról és Bach orgonaműveiről.
1912-ban kezdte meg a trópusi betegségek gyógymódjainak tanulmányozását, első afrikai útja négy évig tartott a gaboni Lambarénében, 1915-ben kezdett hozzá A kultúra hanyatlása és megújulása című kultúrfilozófiai munkájához. Az afrikai nyomor és a háború kitörésének tragédiája kristályosították ki benne az élet tiszteletének eszméjét, ami egész életének jelmondatává vált. Schweitzert és feleségét 1917 őszén a dél-franciaországi Garaison, fél évvel később pedig Saint Rémy hadifogoly-táborába internálták. A háborús éveket feleségével, Helenével együtt töltötte Afrikában, Németország fasizálódása és a háború egyre fenyegetőbb közelsége miatt megritkultak az európai látogatások. 1937-től Schweitzer mintegy tizenegy éven át élt Lambarénében.
Schweitzer eszméi olyan nagy hatást gyakoroltak a világra, hogy az emberi élet tiszteletének elve a Hippokratészi eskü új, módosított szövegébe is bekerült. 1951 és 1953 között több kitüntetésben részesült, majd 1953 októberében neki ítélték a Nobel-békedíjat. Ezekben az években öntötte végleges formába a munkásságának alapeszméjét summázó Az élet tisztelete című esszéjét, valamint a Felhívás az emberiséghez című tanulmányát, amelyben a kor legfenyegetőbb veszélye, az atomfegyverek ellen foglalt állást.
Albert Schweitzer – Egy élet Afrikáért
színes, német-dél-afrikai életrajzi film, 114 perc, 2009
rendező: Gavin Millar
szereplők:
Jeroen Krabbé (Albert Schweitzer)
Barbara Hershey (Helene Schweitzer)
Judith Godréche (Thére`se Bourdin)
Samuel West (Phil Figgis)
Jeanette Hain (Rhena Schweitzer)
