Új fordításban jelent meg Arthur Koestler mesterműve, a Sötétség délben. A totalitárius állam börtönében ítéletre váró emberről szóló regényt az eredeti kéziratból, a legvégső szerzői változatból Mesés Péter fordította.
Arthur Koestler híres regénye, a Sötétség délben egy totalitárius állam börtönében ítéletre váró emberről és forradalmár társairól szól. „Vétkük közös nevezője – írja Koestler önéletírásában -, hogy az egyes ember érdekeivel szemben az emberiség érdekét helyezték előtérbe; hogy a hasznosság oltárán feláldozták a moralitást, s a cél érdekében közönyösen szemlélték az eszközöket.”
Bár Arthur Koestler 1939–1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború elején elveszett. Miközben Koestler írta a regényt, Daphne Hardy egyből fordította, „Párizsban tűkön (és bőröndökön) ülve, hogy a küszöbön álló német invázió elől menekülve mikor mehetnek már végre Angliába. Hardynak ez könnyen sikerült, lévén brit állampolgár, de Koestlerre még hosszas tortúra várt, mielőtt végre ő maga is megérkezett Londonba. Internálótáborba került, amikor kiengedték, valósággal nyomorgott Párizsban, újra letartóztatták, majd végül Lisszabonon keresztül jutott el hónapokkal Hardy után Angliába. Mindeközben nem feltétlenül volt módja vigyázni személyes holmijára. Mindenesetre hosszú évtizedekig úgy tűnt, a menekülés zűrzavarában az eredeti kézirat eltűnt, így minden fordítás alapja is az angol kiadás lett” – írja a regény történetéről a fordító, Mesés Péter az új kiadáshoz írt utószóban.
2015 nyarán egy német doktorandusz, Matthias Weßel bukkant rá a svájci Europa kiadó dokumentumai között a Rubaschow című regényre, amelyről nagy bizonyossággal állítható, hogy a Sötétség délben legvégső szerzői változata. Mesés Péter szerint az eddig ismert kiadás és az új fordítás között „legfeljebb nüansznyi eltérések vannak, néhány mondat és egyetlen korábban hiányzó bekezdés került bele, s mindezek a lényegen nem változtatnak. A szöveg mégis más. A Hardy-féle angol fordítás kerüli a durvaságokat, keménységeket. Tán ifjonti szemérmessége okán nem szerette a durvábbnak tűnő kifejezéseket, és nyilvánvalóan a Szovjetuniót, de a börtönök világát sem ismerte olyan jól, mint Koestler. Ahol csak tehette, és persze a regény egészében megtehette, finomított, véleménye szerint alighanem javított a szövegen.”
Arthur Koestler Sötétség délben című regényét február 18-án 17 órakor mutatta be a kiadó a Magvető Caféban.
