„Megrázom az embereket érzelmileg, ez a munkám.” Csakhogy nem kizárólag a horror műfajában tud írni Stephen King, a szerelem sem áll tőle távol. Ezt bizonyítja a Lisey története, amelynek ihletője nagy részben felesége, Tabitha volt.
Pont egy hete, szeptember 21-én ünnepelte 65. életévét Stephen King amerikai író, a világ egyik legnagyobb kasszasikerű szerzője, aki elsősorban a keményvonalas horror, thriller és krimi műfajában ismert, pedig nem egy már-már romantikus művet is írt.
King műveiben gyakran író játssza a főszerepet, így például Jack Torrance A ragyogásban, Paul Sheldon a Tortúrában vagy Mike Noonan a Tóparti kísértetekben. Ez azzal magyarázható, hogy meglátása szerint az íróknak leginkább arról a közegről kell írniuk, amit legjobban ismernek. Az Amerikai Egyesült Államokban 2006-ban jelentet meg King Lisey története (Lisey’s Story) című regénye, amelynek hősnője, (ugyancsak) egy híres író felesége 25 évi házasság után próbál rendet tenni férje dolgozószobájában annak halála után, és kis híján elveszik sötét, titokzatos világában.
„Az emlékek eltorzítják az ember valóságérzékelését, a legélénkebb emlékek pedig szabályosan megsemmisítik az időt, s közben uralmuk alatt tartják az elmét.” (Stephen King: Lisey története)
A történetben Lisey Debusher Landon huszonöt év házasság után vesztette el férjét, Scottot, aki több díjjal kitüntetett, népszerű író volt. Két év telt el azóta, s most végre elég erőt érez magában, hogy rendezze az irodalmi hagyatékot. Ráadásul kutatók és egyetemi könyvtárak is sürgetik, szeretnének hozzájutni a kiadatlan kéziratokhoz. Lisey munkához lát…
Nem Kingről lenne szó, ha egy egyenes, előre kiszámítható történetről lenne szó. A nő „rendrakása” közben egyre több minden kerül elő – nemcsak befejezetlen vagy épphogy elkezdett művek, hanem recenziók, újságcikkek, interjúk, fényképek is. Liseyben megelevenedik a múlt. Mély és nagyon bensőséges kapcsolatukat néha rémisztő elemek árnyékolták. Scott roppant bonyolult személyiség volt, s gyermekkorában rettenetes traumák érték. Ez tükröződött a műveiben is. Lisey, aki rengeteget tanult tőle a könyvekről és az olvasásról általában, megismerhette a lélek mélységeit is. Később megértette, hogy létezett egy hely, ahová Scott visszavonult – egy hely, amely férjét megbetegítette, de ugyanakkor meg is gyógyította, amely elevenen felfalhatta, ám vezérelveket is adott életéhez. Most, Scott halála után Liseynek kell szembenéznie férje démonaival, s miközben átfésüli a papírhalmot, kezdetét veszi egy majdhogynem végzetes utazás a Scott-féle sötétség birodalmába.
Kingnek talán ez a legszemélyesebb és legerőteljesebb műve az alkotás gyötrelmeiről, az őrület kísértéséről és a szerelem titokzatos nyelvéről. És mint megszokhattuk, borzongató, feszült, izgalmas olvasmány a kiapadhatatlan fantáziájú író tollából.
Természetesen King szerint a könyvbeli házaspárban szereplő Scott azonos saját vele, és a címszereplő Lisey-t sem a feleségéről, Tabitháról mintázta. „Én nem vagyok Scott, Tabitha pedig nem Lisey”. Ám a sajtóban nem egyszer magyarázkodott a feltűnő azonosságok miatt: a hősnőnek nincsen gyermeke, míg Kingéknek három is van, Lisey, ellentétben Tabithával, soha nem járt egyetemre. Azt azonban King elismerte, hogy Scott dolgozószobája az övé, de hogyha Tabitha, akivel szintén 25 éve házasok, azt kérte volna, hogy ne adja ki a regényt, mert túlságosan személyes, nem jelentette volna meg. „Számomra minden, érzelmekre épülő történet ugyanonnan jön, a fejemből, a szívemből és tapasztalataimból” – mondta King 2007-ben, a könyv megjelenésekor, aki szívesebben nevezi magát „az érzelmek doktorának”, mint a „horror királyának”.
„Megrázom az embereket érzelmileg, ez a munkám. Célom, hogy az olvasóm elfeledkezzen a randevújáról, vagy odaégesse a vacsorát. Ha olvassák a könyveimet és attól félnek, hogy valami van az ágyuk alatt, akkor győztem” – olvasható Kingtől a de nem tagadja, hogy szeret megnevettetni és megríkatni egyaránt. Szerinte a több mint 500 oldalas Lisey egyik célja az utóbbi. De a horror és a fantasztikus történetek kedvelői azért megnyugodhatnak: ebben a regényben is vannak sötét és rémisztő elemek. „Máskülönben nem Stephen King-regény lenne” – mondta az író. „Nem hiszek feltétlenül a házasságban, de a monogámiában igen. Egy férfinak, egy nőnek, amikor megtalálják a szerelmet, ott kell megállniuk. Annyira nehéz kommunikálni, annyira egyedül vagyunk, önmagunkba zárva, hogy egy egész életen át tart, amíg megtanulunk megismerni valakit.”
2002-ben King, aki nem épült fel teljesen egy három évvel korábbi balesetből, és akit szaruhártya-sorvadás miatt a megvakulás fenyeget, bejelentette, hogy abbahagyja az írást. Egy olyan pályafutást készült feladni, amelynek indulását 1974-ben párjának köszönhette. Ő kaparta ki ugyanis a szemétkosárból a Carrie kéziratát, amely meghozta számára a világsikert, később pedig meg is filmesítették, Brian de Palma rendezésében, Sissy Spacekkel a címszerepben. Azóta azonban nem beszél visszavonulásról. Azzal együtt, hogy lassabban ír, mint régen, az idén két könyvet is kiadott, A mobilt januárban és a Lisey történetét október végén.
„Túlságosan szeretlek ahhoz, hogy hazudjak neked, Lisey. Teljes szívemből szeretlek. Azt hiszem, az ilyen intenzitású szerelem egy idő után minden nő számára terhet jelent, de én csak így tudok szeretni. Nagyon úgy néz ki, hogy sosem lesznek anyagi gondjaink, viszont szinte biztos, hogy életem végéig érzelmi koldus maradok. Bőven lesz pénzünk, és nem fogsz hiányt szenvedni semmiben. Sosem fogom hazugságokkal bemocskolni vagy tönkretenni, ami köztünk van. Sem azzal, amit elmondok, sem azzal, amit elhallgatok.” (Stephen King: Lisey története)
Stephen Kingnek nincsen mobiltelefonja, mert nem akarja, hogy az eszköz „birtokolja őt”. Ugyanakkor gyorsan él. Harminckét év alatt közel 60 regényt, novelláskötetet írt, ezekből több mint 30-at megfilmesítettek. Művei több mint 350 millió példányban keltek el világszerte Harminchárom nyelvre lefordított, 35 országban terjesztett művei évi 40 millió dollárt hoztak neki. „Azért írtam nagy, vastag könyveket, mert szeretek belemenekülni a képzeletbeli világomba. Imádok történeteket írni, ezért írtam annyit” – vallja.
TG
Stephen King: Lisey története (Lisey’s story) Fordító: Totth Benedek, Kiadó: Európa Könyvkiadó, Megjelenés: 2008, Oldalszám: 704
