Először olvasható egy kötetben Bartók és Paul Sacher levelezése magyarul. Bartók Béla és Paul Sacher személyes kapcsolata mindössze öt évet ívelt át, ám a baráti és munkakapcsolat nagy hatással bírt mindkettőjükre.
Bartók Béla és Paul Sacher svájci karmester, a Bázeli Kamarazenekar alapítója, számos zeneszerző patrónusa 1936 és 1940 közötti levelezését adja közre Bónis Ferenc zenetörténész. Paul Sacher nevéhez három Bartók-mű keletkezése fűződik: A zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre és a Divertimento.
„A korábban megjelent kétkötetes, mintegy kétezer darabos Bartók-levelezés a Sacherhez szólókat töredékesen és hibásan közli. Ez a Bartók életének igen drámai korszakáról szóló anyag teljességében most lát napvilágot először” – mondta el az MTI-nek Bónis Ferenc a szerda délutáni könyvbemutató előtt.
A Balassi Kiadó gondozásában megjelenő Bartók Béla – Paul Sacher levelezése/Briefwechsel 1936–1940 című kötet a zeneszerző és a svájci karmester írásait egyaránt közli, mégpedig két nyelven, magyar fordításban, hogy a zeneszerző honfitársai hozzáférhessenek az izgalmas levélváltáshoz, és eredetiben, németül – hangsúlyozta a zenetörténész.
Az első levelet Sacher 1936. június 23-án fogalmazta meg, ebben felkéri Bartókot, hogy komponáljon a Bázeli Kamarazenekar alapításának 10. évfordulójára új művet, amiért 500 svájci frankot ajánl. „A levelek alapján tisztán látjuk – hangsúlyozta Bónis Ferenc – hogy Sacher szerepe a három bázeli mű létrejöttében az volt, hogy inspirálta a zeneszerzőt a fejében már meglévő kompozíciók végső formába öntésében.”
A mába visszhangzó epizód, hogy válaszában Bartók jelzi: várható a frank leértékelése, ezért Sacher váltsa svéd koronára a honoráriumot. Az üzletemberként, a Hoffmann–La Roche részvényeseként is tehetős Sacher nem tud a devalvációról, és meglepődik, hogy a művészi alkotómunkában elmélyedt Bartók prognózisa beigazolódik. „Sacher menet közben jött rá arra, hogy Bartók milyen óriás. A Divertimentóért annyit fizetett, mint az előző két műért” – jegyezte meg a zenetörténész.
Bartók Sachernek címzett utolsó levelét 1940. október 14-én Genfből küldi. „Kedves Sacher úr, megérkeztünk ide a vészterhes országokból és azokon át (Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország). (…) holnap reggel tovább utazunk, a szerencsétlen országon át. (Franciaország) Talán a bizonytalanba megyünk, de nem tehetünk mást.” Sacher utolsó válaszát novemberben már New Yorkban veszi kézhez Bartók. A levelezést egy Sacherrel 1995-ben készült interjú egészíti ki, amely a 20. század legnevesebb alkotóinak – köztük természetesen Bartóknak – emberi vonásait is bemutatja.
Őszre várható Bónis Ferenc következő könyvének megjelenése, abba Kodály Zoltán és bécsi kiadója, az Universal Edition levelezése kerül az osztrák Anschlusstól (1936) a zeneszerző haláláig (1966).
