Elég annyit mondani róla, hogy Tű a szénakazalban, M.A.S.H., Átlagemberek vagy Az éhezők viadala, a Kelly hősei már hab a tortán a Piszkos tizenkettő pedig mindent visz. 80 éve született Donald Sutherland kanadai filmszínész.
Donald Sutherland 1935. július 17-én született Donald McNichol Sutherland néven a New Brunswick tartománybeli Saint Johnban, a Nova Scotia-i Bridgewaterben nőtt fel, már 14 évesen rádiós lemezlovas volt, de nem készült színésznek.
A torontói egyetem mérnök hallgatójaként fedezte fel magában a színészet iránti vonzalmat, így belépett az intézmény színjátszó csoportjába. Az elismerő vélemények végleg a színjátszás felé fordították: először a londoni Királyi Zene- és Drámaművészeti Akadémiára akart beiratkozni, de ott 193 centis magassága és nem túl megnyerő arcberendezése miatt elutasították. A nagyra nőtt színészpalánta repertoárszínházaknál kezdett dolgozni, s epizódszerepeket kapott televíziós sorozatokban.
A filmvásznon 1964-ben mutatkozott be az Élőhalott kastélya című olasz horrorfilmben. Kettős szerepe – egy fiatal katonát és egy öreg boszorkányt játszott – meggyőzte a rendezőket és foglalkoztatni kezdték. Két 1965-ben készült újabb horrorfilm után Robert Aldrich rendező egy retardált gyilkos szerepét bízta rá A piszkos tizenkettő (1967) című nagy sikerű háborús filmben. Ezután már főszerepeket kapott és az 1970-es évek elejére sztár lett.
A világhírnevet Hawkeye Pierce szerepe hozta meg számára Robert Altman M.A.S.H. című filmjében, amelyben Elliott Goulddal fergeteges párost alkottak. Minden idők egyik legsikeresebb háborús vígjátékát öt Oscar-díjra jelölték, és egy arany szobrocskát el is nyert. Még tartott a vietnámi háború, amikor a filmet bemutatták, így a koreai háború szkeptikus tábori sebésze kultikus figurává nőtt. (1999 októberében ezer brit orvos véleménye alapján Sólyomszem Pierce lett a legnépszerűbb filmes doktor, megelőzve a Vészhelyzetbeli Ross doktort is.) Ez a film indította el az azóta világhírűvé vált Robert Altman rendezői karrierjét is, aki csupa nagyszerű színészt válogatott háborús börleszkjéhez. A forgatás során azonban Elliot Gould és Donald Sutherland is kérte Altman eltávolítását, de a stúdió ezt visszautasította. Érdekesség, hogy ez volt az első hollywoodi stúdiófilm, melyben elhangzik a „f.ck” szó (az amerikai-futball mérkőzésen).
1970-ben készült el a Kelly hősei című háborús vígjáték, amelyben Clint Eastwood és Telly Savalas voltak a partnerei. A következő évben New Yorkban nyomozó vidéki magándetektívet játszott Alan J. Pakula Klute című lélektani thrillerjében a prostituáltat alakító Jane Fonda oldalán.
Ebben az időszakban politizált is, hangoztatta háborúellenes nézeteit, Jane Fondával együtt részt vett a vietnámi háború elleni tiltakozásokon. Közben folytatta munkáját Hollywoodban is, sikert aratott a Ne nézz most (1973) és a Sáska napja (1975) című filmekben. 1976-ban Európában forgatott. Eljátszotta Fellini Casanovájának címszerepét, valamint a fasiszta intéző taszító figuráját Bertolucci Huszadik századában. Robert Redford négy Oscar-díjas Átlagemberek című filmjében az apát játszotta megrendítő hitelességgel. 1981-ben nagy sikere volt a Tű a szénakazalban című izgalmas kémfilmben, amely Ken Follett második világháborús bestselleréből készült.
Karrierje ezután megtorpant, majdnem tíz éven keresztül egyik felejthető filmet a másik után forgatta. A sort 1989-ben az a szerep törte meg, amelyet Euzhan Paley színes bőrű rendező Johannesburgban játszódó fajüldözés-ellenes filmjében játszott (Száraz, fehér évszak).
A kilencvenes évektől mostanáig főleg fontos mellékszerepekben volt látható: Lánglovagok (1991), J. F. K. – A nyitott dosszié (1991), Az elkülönülés hat fokozata (1993), Zaklatás (1994), Vírus (1995), Olasz meló (2003), Büszkeség és balítélet (2005), Bolondok aranya (2008) vagy Az éhezők viadala szériában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Sutherland szeret mellékszerepekben tündökölni, és azokból minél tökéletesebb és izgalmasabb játékot kihozni. Ismert, hogy miután elolvasta a Suzanne Collins Az éhezők viadala regényéből készült forgatókönyveket, szabályosan bekönyörögte magát a filmbe, mivel mindenképpen ő szerette volna játszani Snow elnök szerepét. 2000-ben forgatta Clint Eastwooddal és több hasonló idősödő sztárral az önironikus Űrcowboyok című filmet és feltűnt a Hideghegyben is.
A televízió számára 1995-ben készült a Citizen-X, amelyért Sutherland Emmy- és Golden Globe-díjat kapott. A legjobb mellékszereplőnek járó Arany Glóbusszal jutalmazták Sutherlandet 2005-ben Az elnöknő című tévésorozatban nyújtott alakításáért és „bezsebelt” egy Golden Globe-ot három évvel korábban a Háború a háborúról című filmért is. Donald Sutherland Magyarországon is dolgozott már: nagyrészt nálunk készült a Katedrális című Ken Follett-regényt feldolgozó minisorozat.
Magánélete nem a nyilvánosság előtt zajlik. Jelenleg a harmadik házasságában él, előző két feleségétől összesen hat gyermeke van, köztük Kiefer Sutherland, aki szintén ismert filmszínész. Donald Sutherland sajátos külsejének az idő múlása használt: hófehér hajú, vonzó megjelenésű idős úr lett belőle. Egyforma erővel képes megjeleníteni rokonszenvesen kedves és hátborzongatóan ellenszenves, sőt beteges figurákat. Végül pedig – noha a születési év homályban hagyása primadonna-szokás – lehet, hogy idén már a 81. születésnapját ünnepli – a rendelkezésre álló források egy része szerint ugyanis 1934. július 17-én született.
