Závada Pál, Nádasdy Ádám, Máté Angi, Kemény István, Ljudmila Ulickaja és Cormac McCarthy neve mellett még ismeretlen, ám nagyon fontosnak tartott szerzőket is ajánlunk a Magvető Kiadó karácsonyi könyvkínálatából.
Valóban senkit nem enged unatkozni a Magvető Kiadó télen, merthogy olvasni invitál, és vásárolni, ajándékozni, elmélkedni, kacagni, szép szavakat, idézeteket mormolni, összehasonlítani és felrázódni vagy szembesülni a mindennapokkal. Morcsányi Géza, a kiadó vezetője őszintén hisz a szépirodalom erejében, és a „csak az ember olvas” mottót szem előtt tartva tisztelettel tekint a fiatal és a már sikeres, illetve elhunyt szerzők alkotásaira. És bár a gazdasági válság a könyvkiadás piacát is nehéz helyzetbe hozta, talán hihetünk abban, hogy az ember olvasás iránti igénye örök marad. Idén tizennyolc új művel és három már megjelent kötet újrakiadásával készül a szépirodalmi kötetekre és művekre koncentráló kiadó a karácsonyi könyvvásárra.
Esték, mesék és élettörténetek
A kínálat fontos darabja Závada Pál Janka estéi című műve, amely három színdarabot tartalmaz – mondta el Király Levente szerkesztő a karácsonyi könyvekről tartott szerdai sajtótájékoztatón. A kötetet a Jadviga párnája című regény drámaváltozata nyitja, ezen kívül helyet kapott a Nemzeti Színház felkérésére írt Magyar ünnep, amelynek alapjául az Idegen testünk című regény szolgált. A harmadik művet, a címadó Janka estéit eddig csak felolvasó színházi formában ismerhette a közönség.
Természetesen a színházi előadások nem teljesen egyeznek meg a kötetben szereplő drámákkal, hiszen, ahogy a kiadó vezetője, Morcsányi Géza mondta: minden mű más a színpadon, mint ahogyan papírra vetették.
Závada Pál első drámakötete nemcsak azoknak újdonság, aki a műfajt kedvelik, vagy látták a darabokat színpadra állítva, de ajándék régi olvasóinak is. A drámák a prózákhoz, a prózák a drámaváltozatokhoz csinálnak kedvet, hogy bolyonghassunk a műfajok között. A Janka estéi trilógiává fűzi össze a három nagyregényt, a Jadviga párnáját, A fényképész utókorát és az Idegen testünket. Szereplői, akik eddig is fel-felbukkantak itt is ott is, most végigvándorolják, és „saját hangjukon” végigbeszélgetik szemünk előtt a XX. századot. A darabok felett nem telt el az idő, ma éppúgy érthetőek, a történelmi és emberi viszonyokat mint megjelenésükkor.
„Volt egyszer két testvér…” Az ismert mesekutató, Boldizsár Ildikó Mesék testvérekről testvéreknek című válogatásában a testvérekről szóló legszebb történetek kaptak helyet. A Mesék testvérekről testvéreknek című kötet a hatodik darabja a Mesék nőkről – férfiaknak című könyvvel megkezdett sorozatnak. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. A kötet meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.
Szegő János, a kiadó szerkesztője a kínálatból kiemelte Rubin Szilárd hagyatékból előkerült regényét, az Aprószenteket, amelyet Keresztesi József irodalomkritikus rendezett sajtó alá. A szerkesztő elmondta: a művet Rubin Szilárd mintegy negyven évig írta, a mű egyszerre olvasható tényregényként, bűnregényként, filozofikus regényként is, ugyanakkor látleletet ad a hatvanas évek Magyarországáról. A kiadó megjelentette Keresztesi József Pályarajzát Rubin Szilárdról, amelyben a kritikus „végigzongorázta az életművét” a modern magyar irodalom egyik legfontosabb szerzőjének.
Amikor az élet közbeszól
Kováts Judit Megtagadva című regénye a második világháború idején játszódik, arról szól, hogy miként hatottak egy fiatal lányra a világégés okozta borzalmak. A szerző több mint húsz (23) 2. világháborút meg- és átélő szemtanúval készített interjút, és ezekből lett egy fiktív történet. A cím arra utal, hogy az áldozatok évtizedekig nem beszélhettek a múltjukról, az átélt traumákról.
Kováts Judit példátlan sikereket ért el eddig a kötetével, egyre több asszony keresi fel őt, vállalja fel, és ragad tollat, hogy leírj, milyen borzalmak történtek vele az elnyomás alatt. Talán pont ez a személyes kapcsolat is eredményezi, hogy Kováts írásmódjában a dokumentarista látásmód minimalista stílust eredményez, csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, a tanulságokat nekünk kell levonnunk. A tények makacs dolgok: az események kommentárok nélkül követik egymást, a tettek beszélnek az elvek helyett. Mindenki a végsőkig redukált létben igyekszik életben maradni, vagy épp egy aprócska előnyt kicsikarni magának, amely lehet, hogy éppen az életet jelenti. A múlttal való szigorú szembenézésre sarkall ez a könyv, és bár olvasmányként is izgalmas, érdekfeszítő alkotás, jelentősége túlmutat az irodalmon.
Kemény István, a kortárs líra egyik legfontosabb alkotója új verseskötettel jelentkezett. A királynál című kötetben 35 új szöveg olvasható, köztük például a Búcsúlevél című, hosszú polémiát kiváltó vers is, amelynek hatására például az Édes hazám című, közéleti verseket összegyűjtő antológia született.
Cserna-Szabó András és Darida Benedek továbbírta a Jaj a legyőzötteknek című könyvét, a javított és kibővített kiadás a Nagy Macskajajkönyv címet kapta. A szerkesztők a művet a „másnaposság kultúrtörténeteként” jellemezték, amely ráadásul 66 ételreceptet is tartalmaz. Keresztury Tibor ötvenedik születésnapjára jelent meg A készlet erejéig című gyűjteményes, elbeszéléseket tartalmazó kötet. A könyvet „a rendszerváltás utáni Magyarország szociografikus igényű felméréseként” – mutatták be.
Nádasdy Ádám Shakespeare-fordításait tartalmazó kötetben a Hamlet, a Szentivánéji álom és a Lear király kapott helyet. Az újrafordításokat az irodalomtudomány új felfedezései mellett az is indokolta, hogy Arany János szövegei számos olyan fordulatot tartalmaznak, amelyek a mai fiatalok számára már nem érthetőek – mondták a szerkesztők. Huszonhárom, El Kazovszkijjal készült interjú kapott helyet a Látáscsapda című kötetben. A Petri-díjasokat bemutató sorozat új darabja Bognár Péter Bulvár című verseskötete. A fiatal költő a bulvársajtó műfajait, ürességét, fordulatait, jellemábrázolásainak sutaságát imitálja első kötetében.
Darvasi László 50. születésnapjára jelent meg A zord apa, avagy a Werner-lány hiteles története című elbeszélés díszkiadása. A Sorstalanság ünnepi kiadása pedig egyszerre tiszteleg Kertész Imre tízéves Nobel-díja és a mű 30. kiadása előtt. A Magvető folytatja az Alibi-antológiát is, most a Sziget címmel jelent meg a legismertebb magyar szerzők szövegeit tartalmazó gyűjtemény. Máté Angi Az emlékfoltozók című mesekönyvét Rofusz Kinga rajzai illusztrálják.
A valódi szépség vad és igaz
A világirodalmat képviseli Ljudmila Ulickaja A mi Urunk népe című elbeszéléskötete. A méltán sikeres írónő novellaformában is könnyedén, finoman mutat be szépet és rútat, egy- egy összetettebb szereplőt vagy bonyolultabb szituációt. Nem meglepő ez, hiszen írói érzékenységét a nagy orosz realistáktól örökölte. Rendkívül sokat tud a legfontosabb dolgokról: szerelemről, boldogságról, hitről és halálról. Valamint a világhírű amerikai író Cormac McCarthy Átkelés című műve, amely a Határvidék-trilógia második részeként látott napvilágot.
„Az elátkozott vállalkozások végérvényesen kettévágják az életet azelőttre és mostra.” A fiatal Billy eztán még egyszer visszatér a határ túloldalára, Mexikóba, ezúttal azonban az öccse társaságában vág neki az útnak. Szegő János kiemelten fontosnak tartja a kiadó életében McCarthy életművét. A szerző lélegzetelállító óriás-mondataival, a western-regények hagyományából táplálkozva, Melville, Hemingway és Faulkner nyomdokain járva tárja elénk újabb letaglózó, pokoli látomását egy vad és megszelídíthetetlen vidékről, és a benne élő – e vidékkel és egymással is szüntelen küzdelemben álló – emberekről.
A szerkesztők kiemelték az Egyesült Államokban nagy sikert aratott fiatal szerző, Benjamin Hale első regényét, a Bruno Littlemore fejlődéstörténetét, amelynek egy csimpánz a főszereplője, aki egy kísérlet folytán emberi tulajdonságokat kap. Übercsimpánz. Rajzol, beszél, szerelmes lesz, gyilkol. Nem majmolni akarja az embert, hanem az akar lenni kívül-belül. Ez a könyv az ő önéletrajza.
A Pulitzer-díjas Marilynne Robinson Gilead című regénye egy református lelkész fiktív visszaemlékezése, amely „az élettel való számvetés könyveként” is olvasható. „Szemvillanás. Nincs ennél szebb szó. Néha azt gondolom, hogy ez volt a legjobb dolog az életemben, ez az izzás, amit észreveszel az emberekben, amikor valami elbűvöli vagy megnevetteti őket. „A szemek világa megvidámítja a szívet.” Ez tény.” Visszafogottságában is feltűnő könyv a Gilead, amely nem csak gyönyörködteti olvasóját, de szinte észrevehetetlen következetességgel készteti őt is számvetésre.
„A piros futócipővel kezdődött az egész”, olvashatjuk a történet elején – ám kiismerhetjük-e a Ház rejtélyes életét?
Több mint 800 oldalas Mariam Petroszjan örmény író Abban a házban című regénye egy különleges intézménybe visz el, és mutatja be a házban élő gyerekek életét. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogyan lehet túlélni a felnőtté válást? Ugyanazok maradunk-e az idő múlásával? Vissza lehet-e térni a gyerekkorba? Efféle kérdések foglalkoztatják ezt a nem csak terjedelmében nagy regényt, amelynek szerkesztője, Darvasi Ferenc szerint talán nem is olyan távoli rokona a Legyek ura, a Harry Potter-sorozat vagy éppen az Iskola a határon. A művet a szerző oroszul írta és számos díjat nyert vele.
Jean Mattern, a világhírű Gallimard kiadó szerkesztőjének második magyarul megjelenő kisregénye, a Tejjel-mézzel tulajdonképpen családregény, egy igazi közép-európai történet. A tájékoztatón elhangzott, hogy a szerző december elején Magyarországra látogat.
