„A magyar filmgyártás történetének legszínesebb fejezete az animáció” – vallotta a 80. életévében május 29-én elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti.
Jelekben alkotott – és jelet hagyott. Bebizonyította, hogy a rajzfilm több a gyermeki szórakoztatás műfajánál. Animációjának forrása az álom, a népmesék és az ősi bölcsesség volt.
Diákként nem volt kedve Az ember tragédiáját elolvasni, aztán egy életen át fogva tartotta képzeletét legnagyobb vállalkozása, a Madách-dráma rajzfilmes földolgozása.
Nem volt a maga alkotta Sisyphus rövidfilmjének főhőse – amit animációs kategóriában Oscar-díjra is jelöltek 1975-ben. Hiábavaló erőfeszítésről nála szó sem volt. A teremtett világnak célja és értelme van – vallotta Jankovics Marcell rajzfilmrendező. Az alkotó, a művész és az alkotás viszonya, küzdelmes, de teremtő kölcsönhatása jellemezte. Rendíthetetlenségét 1977-ben a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjával jutalmazták.
A második világháború idején, 1941-ben született. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették. Pannonhalmán, a bencéseknél érettségizett, régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak.
1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, sőt később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, s társrendezőnek vette maga mellé. Az igazán jó művészet álomszerű – vallotta. A tökéletes illúzió a világot átszövő szimbólumokban öltött testet.
1965-től önálló rendezőként működött, 1971-72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból. A filmben már megmutatkozott a rendező népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor az abban az időben világsikert aratott animációs Beatles-film, a Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is érezhetők alkotásán. A film elismertségére jellemző, hogy a nagy amerikai rajzfilmes cég és forgalmazó akkoriban csillagászatinak számító 120 ezer dollárért megvette a jogait angol nyelvterületre. Aztán nem vetítette a konkurenciát.
A Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben meghívásra az Egyesült Államokban dolgozott egy Disney-produkcióban, a The Kingdom of the Sun (A Nap királysága) címmel. Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művéből Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József írt, és Jankovics Marcell tervezett színes, egész estés rajzfilmet
A magyar népművészettel és néprajzzal ekkor kezdett későbbi alkotásaira jellemző szoros kötelék fonódni. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Pedig bevallottan szerette a változatosságot.
Még az 1980-as évek elején megálmodott, s 2011-ben bemutatott Az ember tragédiájában színről színre stílust váltott. A rendező ezért 2012-ben megkapta a magyar filmkritikusok különdíját.
Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrálta saját könyveit, de mesekönyveket, szépirodalmi műveket is. 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak. 2015-ben Pécsen Ami az életműből kimaradt címmel rendeztek kiállítást a képeiből, amelyen a Biblia mintegy 30 jelenetét, festett háttereit, figuraterveit, forgatókönyveit mutatta be.
A Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell által írt és rendezett népszerű Gusztáv-sorozatból több animációs széria is készült.
1996 és 2007 között a Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt majd a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2014-től volt az akadémia alelnöke. Szinte az összes magyar szakmai és állami elismerést megkapta, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, érdemes művész, 2007-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. A Magyar Örökség díjat 2013-ban vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát. 2009-ben megkapta a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díját. Utóbbira volt a legbüszkébb. 2013-ban jelent meg a Mese, film és álom című kétkötetes műve, amelyben 2001 és 2010 között vezetett naplóját olvashatjuk – nemcsak arról írt, ami éber pillanataiban történt vele, hanem álmairól is.
Több nemzetközi filmfesztivál zsűrijébe is meghívták: Zágrábba, New Yorkba, Teheránba, Espinhóba, Ottawába, Oberhausenbe, Krakkóba, Hirosimába.
