Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes nemcsak kortársak voltak, nemcsak munkatársak a Nyugat szerkesztőségében, hanem barátok is. Idézzük fel a száz évvel ezelőtti karácsonyok és szilveszteri mulatságok hangulatát a két zseniális szerző műveivel.
Karinthy és Kosztolányi karácsonyfa alatt is
A Libri tavaly karácsonykor indította el könyvsorozatát, melyben olyan magyar szerzők írásait rendezi díszkötetbe, akik nélkül egyetlen könyvespolc sem lehet teljes. Idén egy nem mindennapi barátságot idéz fel a könyvkereskedelmi cég, ezzel hívva fel az olvasók figyelmét az emberi kapcsolatok fontosságára.
A katolikus, nemesi felmenőkkel rendelkező, kisvárosi származású Kosztolányi és az asszimilálódott zsidó családban, nagyvárosi környezetben nevelkedett Karinthy nagyszerűen egészítették ki egymást. Idén karácsonykor a 20. századi magyar irodalom két kiemelkedő alkotójának ünnepi témájú írásait állította össze a Libri.
Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték – Változatok egy ünnepre
A Karácsonyi társasjáték – Változatok egy ünnepre című válogatás Karinthy Frigyes verseinek, novelláinak, humoreszkjeinek, karcolatainak és irodalmi paródiáinak különleges gyűjteménye, az írások témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter. A kötetből kiviláglik Karinthy sokoldalúsága, a kötetben olvasható írásai nemcsak játékosságát és csodálatos humorérzékét mutatják be, de megismerhetjük a mély érzésű, gondolkodó alkotót is.
Felemelőn ünnepélyes vagy fájón nosztalgikus költemények, bölcs humorral átszőtt novellák, gyermeki játékossággal megírt humoreszkek, szatirikus karcolatok, pazar irodalmi paródiák, jövőbe látó, csodás történetek, amelyeknek témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter. Megannyi ritkaság- és újdonságszámba menő írás – ezeket gyűjti csokorba a Karácsonyi társasjáték című válogatás, amelynek nem egy darabja most először jelenik meg kötetben, a felfedezés örömét kínálva az olvasónak.
Irodalmi unikum az 1927-es Tíz elmúlt év híres társasjátékai című írás, amely arról tudósít, hogy „folyt a szórakozások mindennapi élete, világrengető háborúk és forradalmak korában”. Olyan korban, amikor játszani kelltt, hogy az ember elfelejtse fájdalmait, hangos szavakat kitalálva a sötétben, mint a gyerek, aki fél. A játék azonban nem csak erre való, a játékból nagy felfedezések és felismerések származnak. Ezért játszik Karinthy is bravúrosan, lenyűgözően, a szavakkal. A szó, a humor a fegyvere, egyszerre mesés és valóságos világokat teremt vele.
„Egyébként ez a játék úgy kezdődött, hogy ketten ültek unatkozva, két olyan ember, aki sok verset tud és szeret idézni. Az egyik szórakozottan megszólalt, és mintegy maga elé beszélve ezt mondta:
Micsináltam a micsodába,
Micsináltam a micsodára?
A körülállók nagyra meresztették a szemület, a másik azonban, akinek nevét szerénységem tiltja megnevezni, anélkül, hogy odafordult volna, hanyagul és előkelően, gondolkodás nélkül így felelt:
Befordultam a konyhába,
Rágyújtottam a pipára.” (Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték)
Kosztolányi Dezső: Csodát nekem
A Csodát nekem című könyv Kosztolányi Dezső karácsonyi prózáinak és verseinek gyűjteménye. Az olykor humoros, olykor lírai írásokban bámulatos érzékletességgel idéződnek meg az ünnep színei, hangjai és illatai. A bensőséges kötetben szereplő írások tükrözik Kosztolányi érzékenységét, mellyel sikerült az élet legapróbb mozzanatait is megörökítenie.
Aki az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Kosztolányi Dezsőt is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Kosztolányi tollából is.
Ezekből válogat az egységes tematika dacára is lenyűgözőn sokszínű és sokhangú, versekkel keretezett, ciklusokba rendezett novellákat tartalmazó Csodát nekem című kötet, amely igazi irodalmi felfedezéseket is kínál az olvasónak: kötetben eddig még meg nem jelent írásokat.
„Egyszerre mintha csoda történnék” – írja Kosztolányi. És valóban, az ő szemében a karácsony maga a színtiszta varázslat. Hiszen az ünnep közeledtével a főváros kockakövein hirtelen „kivirul egy csodálatos, fantasztikus, vadregényes fenyőerdő”, és a „szívekbe őserdők templomi zúgását hinti”. A karácsony az aranyalmákkal, dióval díszített, kandallóban lobogó fával a költészetet, a poézist csempészi hétköznapi életünkbe. Ilyenkor fény gyúl a selyemszőnyeges szobákban éppúgy, mint a dohos alagsori lakásokban. De nemcsak ott, hanem az emberi szívekben is. Az ünnep tisztábbá, igazabbá teszi az embert, rányitja a szemét olyan dolgokra is, amelyek máskor rejtve maradnak előtte.
A két kötetből jelzőfényként világlanak elő azok az örök értékek, amelyeket mindketten magukénak vallottak, miközben soraik szinte észrevétlenül csempésznek karácsonyi hangulatot az olvasó mindennapjaiba. A gyűjteményekben több olyan írást is olvashatunk, amik először jelennek meg kötetben. A díszkötetek elkészítésében a Libri a Jaffa Kiadóval működött együtt.
