Lee Van Cleef amerikai filmszínész, a „spagetti” westernek „örök gazembere” 100 éve, 1925. január 9-én született.
A különleges arcú, acélos tekintetű színész 38 év alatt 90 filmben játszott, 109-szer szerepelt televíziós műsorokban. „Nekem egész életemben a rosszfiú szerep jutott. Minden erőlködés nélkül nézek ki aljasnak. A közönség a vásznon ösztönösen utál. Ha szmokingot öltenék, az emberek akkor is azt gondolnák, hogy gonosz vagyok. Nem bánom, mert a gonosz szerepében sokkal több lehetősége van az embernek. A filmvilág tele van férfisztárokkal, akik valójában nem is dolgoznak – megtalálni a jó gazembert, az az igazán nehéz” – mondta egyszer. Alakja hazánkban is legendás lett, Cseh Tamás és Bereményi Géza dalt írt róla: „Hátat a falnak és megdögleni, Lee van Cleef tudta ezt remekül…”
Lee Van Cleef 1925. január 9-én született Clarence LeRoy Van Cleef Jr. néven a New Jersey állambeli Sommerville-ben, egy holland származású farmercsaládban. A második világháború alatt tengeralattjárókon, majd a tengeri aknaszedőknél szolgált. Leszerelése után többféle munkát elvállalt, végül könyvelő lett. Egyik barátja bíztatására látogatott el a helyi amatőr színtársulat egyik előadására, s végül még szerepet is vállalt.
Tekintélyt parancsoló színpadi jelenléte és jellegzetes arca felkeltette a tehetségkutató ügynökségek érdeklődését, így jutott el New Yorkba, a Mister Robert című komédia meghallgatására. Rögtön szerződtették is, s a komédia – amelyben egy rendőr bőrébe bújt – ezernél is több előadást élt meg. Az egyik este ott ült a nézőtéren a producer Stanley Karmer, aki már a Délidő című westernt készítette elő, s beajánlotta a rendező Fred Zinnemannek.
A filmben – jóllehet szinte meg sem szólalt – szuggesztív alakítást nyújtott, s elhalmozták ajánlatokkal. Még ugyanebben az évben az Egymillió dolláros zsákmány (Kansas City Confidential) című krimiben már főszerepet kapott – érdekesség, hogy Quentin Tarantino bevallása szerint az a film ihlette a Kutyaszorítóban megírásakor.
Évente nyolc-tíz szerepet is elvállalt, ezek közül igen sok B-kategóriásnak számított, mégis folyamatosan anyagi gondokkal küszködött.
A közel 190 cm magas színészt vékony testalkata, jellegzetes arca, ferde vágású szeme, sasorra, vékony bajusza, s rókaszerű, acélos tekintete a gonosztevők szerepére predesztinálta. Alakította Ricket őrmestert az Oroszlánkölykök című háborús drámában, brutális keménységű banditákat, gazembereket az Újra szól a hatlövetű, A vadnyugat hőskora című westernekben, az 1962-es, mára legendás Aki lelőtte Liberty Valance-t című fekete-fehér John Ford-westernben John Wayne és James Stewart méltó partnere volt.
Egy forgatásról hazafelé tartva családjával autóbalesetet szenvedtek. Van Cleef egy hónapot töltött kórházban, az orvos pedig azzal riogatta, hogy egész életében sántítani fog és lóra sem ülhet többet. Van Cleef számára ez a halálos ítélettel volt egyenlő, ekkor kezdődtek alkoholproblémái, amelyek első házassága felbomlásához vezettek. Festeni is ekkor kezdett (ebben sem bizonyult tehetségtelennek), hiszen karrierjét nem csak sérülése, de a westernek népszerűségének hanyatlása is veszélyeztette.
Van Cleef bizonytalanná váló helyzetén az olasz rendező, Sergio Leone segített, aki az 1964-ben hatalmas sikert arató Egy maréknyi dollárért című „spagetti” western folytatásához keresett „ármányos” gonoszt Clint Eastwood mellé. A Pár dollárral többért című filmben Van Cleef tökéletesen választásnak bizonyult, így 1966-ban megkapta a pályafutása csúcsát jelentő A Jó, a Rossz és a Csúf főszerepét, ebben ismét Clint Eastwood volt a jó, ő a gonosz és Eli Wallach a csúf. Van Cleef még közel tíz évig forgatott Európában, elsősorban olasz és spanyol filmekben szerepelt. Népszerűségét csak fokozták a spagetti-westernek mintájára készült akciófilmek, mint a Barquero és az El Condor (1970), vagy az Apacs kapitány (1971).
Időközben második házassága is zátonyra futott, 1975-ben elvált és nőül vette a koncertzongorista Barbara Hevelone-t, akivel egy forgatáson botlottak egymásba, s frigyük a színész haláláig kitartott. A 70-es évek végén jelentkezett Van Cleef szívbetegsége, ezért lassítania kellett a tempón, új műfajokkal kezdett kísérletezni. Chuck Norris oldalán a Karatés védőangyal című kungfu filmben harcolt, majd John Carpenter sci-fije, a Menekülés New Yorkból következett. A nyolcvanas évek elején szívritmus-szabályozót kapott, de még elindított egy saját, nindzsa-témájú sorozatot a televízióban, ebből egyetlen évad készült el. Egyik utolsó munkája, az Ágyúgolyó futam című akció-vígjáték harmadik része volt.
Lee Van Cleef 1989. december 16-án, alig néhány héttel 65. születésnapja előtt szívrohamot kapott kaliforniai otthonában és a kórházba szállítás után meghalt, a boncolás során derült ki, hogy torokrákban is szenvedett. A hollywoodi dombokon található Forest Lawn Memorial Parkban helyezték örök nyugalomra.
