„A Macskafogó volt életem legnagyobb sikere. Szakmai és közönségszinten egyaránt.” Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Macskafogó és számos sikeres rajzfilmsorozat alkotója, 70 éves.
Mézga család, Kérem a következőt!, Tartsunk kutyát!, Macskafogó I-II., Pumukli vagy a Mindennek van határa? Hetven éve, 1943. május 23-án született Budapesten Ternovszky Béla.
A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett festő szakon 1961-ben, majd beiratkozott a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia-esztétika szakára, ahol 1964-ben diplomázott. Eközben és még 30 évig a Pannónia Filmstúdió munkatársaként dolgozott 1995-ig. Itt néhány év fázisrajzolói munka után a hatvanas évek végétől a Gusztáv-filmekben, illetve az első Mézga-sorozatban lett animátor.
1972-ben nevezték ki rendezőnek. Első önálló rajzfilmje, az 1970-ben készült hét perces Modern edzésmódszerek című film, számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert, ezt követte a Tartsunk kutyát!, valamint a Mindennek van határa című rövidfilm.
Mézgáéktól Grabovszkyig
Társszerzője volt a nagysikerű Mézga család televíziós sorozatnak és az 1975-ös év nagy sikerének, a Romhányi József–Nepp József–Ternovszky Béla nevével fémjelzett 26 részes rajzfilmsorozatának, a Kérem a következőt! címűnek is. Vezető munkatárs volt az első magyar egészestés rajzjátékfilm, a János Vitéz létrehozásában.
1979-től rendezőként több nemzetközi koprodukciókban is dolgozott, például a híres Pumukli című rajzfilmben is. 1986-ban mutatták be első egészestés filmjét, a Macskafogót, az 1987-es év legnépszerűbb magyar filmjét, amely az év magyar Oscar delegáltja lett, s amely 25 év után is korosztálytól függetlenül ismert és kedvelt film.
„A Macskafogó volt életem legnagyobb sikere. Szakmai és közönségszinten egyaránt” – mondta el pár éve Ternovszky Béla egy interjújában. Az 1987-ben bemutatott Macskafogóban a rettegésben élő egerek a
gengszterszindikátusba tömörült macskák ellen veszik fel a harcot. Minden reményüket egy japán professzor találmányába, a Macskafogóba vetik, amivel jó útra lehetne téríteni az egerek kiirtásán fáradozó
macskákat. A tervrajz megszerzését a szuperegérre, Grabowskira bízzák, aki James Bondot megszégyenítő elszántsággal viszi sikerre a küldetést.
A Pannónia Filmstúdióban készült 96 perces alkotás forgatókönyvét Nepp József írta, az operatőr Neményi Mária, Nagy Csaba és Varaga György volt, a vágás Hap Magda munkája, a film zenéjét pedig Deák Tamás szerezte.
1995-ben Nepp József rendezővel és Kunz Román gyártásvezetővel megalapították a Stúdió II. Kft-t. Itt készült az Egérút című egészestés játékfilm. 2007 decemberében mutatták be a Macskafogó II – A Sátán macskája című filmjét, amely 2008 legnézettebb magyar mozifilmje volt. A Macskafogó második része ott folytatódik, ahol az első véget ért. Annak idején a Macskafogó nevű gépkutya segítségével az egerek megszelídítettek minden macskát, a dzsungel mélyén azonban maradt egy kisebb macskapopuláció. A „vadmacskák” elfogják Stanley-t, az újságíró egeret, aki elmeséli a megszelídített, Cin Cityben élő városi macskák sanyarú sorsát. A törzs varázslója alvilági segítséget kér, majd útnak indulnak, hogy felszabadítsák elnyomott testvéreiket. A civilizált világban ismét kitör a harc a macskák és egerek között.
Munkáját 1983-ban Balázs Béla-díjjal, 1987-ben Érdemes Művész kitüntetéssel díjazták.
