Első játékfilmje, a Liliomfi kirobbanó siker, a kor legnézettebb filmjeinek egyike lett, a 9-es kórterem, a Fűre lépni szabad és a Szerelem csak ezután jött. Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze 90 éves.
Makk Károlynak több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg. Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást.
Makk Károly 1925. december 23-án (sok helyen december 22. szerepel) született Berettyóújfalun. Apja egy filmszínház tulajdonosa volt szülőhelyén, Berettyóújfaluban. Így már kisgyerekként közeli kapcsolatba került a mozival. „A családom minden áron mérnököt akart belőlem nevelni, mert édesanyám felmenői mérnökök voltak. Tizenöt éves koromban rájöttem, hogy ha valamitől irtózok, az a matematika” – idézte fel Makk Károly. Szülőhelyén, Berettyóújfaluban édesapja és nagybátyja mozit építettek, innen ered vonzódása a mozgókép világához.
„Mindenféle akartam azonban még lenni, diplomata meg sebész, valami jelentős, ami az emberekkel foglalkozik. Végül maradt a filmrendezés.” Érettségi után beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára, majd a második világháború után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan 1950-ben kivágták. Munkájából hiányolták a szocialista realizmus ismertetőjegyeit. Végül főiskolai tanára, Nádasdy Kálmán „suba alatt” levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.
Rendezői bemutatkozása 1954-ben a Szigligeti Ede vígjátékából készült, felhőtlen szórakozást nyújtó Liliomfi volt, amelyet csaknem hét millióan néztek meg. 1955-ben készült a 9-es kórterem című filmje, amelyben – a korra szokatlan módon – meglepően erős a társadalomkritikai hang. Sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt) forgatott. Többnyire rangos irodalmi alkotásokat visz a vászonra.
A Déry Tibor novellájából 1970-ben forgatott Szerelem című műve a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek. Hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata.
Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt.
Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos című filmje. 2003-ban forgatta az Egy hét pesten és Budán című filmjét. 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.
Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú alkotójának tartott Makk Károly hangsúlyozta: semmiféle vezérfonalat, meghatározott irányt nem látott maga előtt pályafutása éveiben, nem e szerint választotta megvalósításra szánt filmelképzeléseit. „Csupán voltak ötleteim, és eltudtam fogadni mások, hozzám közel álló ötleteit”. Több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg. Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást.
Makk Károly 1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanárként. Az 1945 utáni rendezőnemzedék egyik legegyénibb hangú alkotójának tekintik. 1973-ban Kossuth-díjat, 1982-ben kiváló művészi címet kapott. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal kitüntetést vehette át. Többször is elismerték a filmkritikusok díjával, 2005-ben az életműdíjjal is. Prima-díjas lett 2008-ban, a Nemzet Művésze címet 2014-ben nyerte el. Ezen kívül számos nemzetközi filmes díj birtokosa. 2011-ben a 33. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének tagja volt. 2014 novemberében jelent meg Szeretni kell – Egy élet filmkockái című életrajzi kötete.
