A legnagyobb sztárokat indította el a pályán, a szakma magányos csodájaként több mint harminc éven át állta a viharokat. Samuel Goldwyn amerikai filmszakember, producer, a világhírű Metro-Goldwyn-Mayer filmgyártó cég egyik alapító tagja 40 éve halt meg.
Samuel Goldwyn amerikai filmszakember, producer, a világhírű Metro-Goldwyn-Mayer filmgyártó cég egyik alapító tagja 40 éve, 1974. január 31-én halt meg.
Út a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdióig
Schmuel Gelbfisz néven egy szegény varsói zsidó kereskedőcsaládban született 1879. augusztus 17-én. Apja halála után, 16 évesen gyalog indult szerencsét próbálni. Angliába érkezve rokonai Samuel Goldfishre „angolosították” a nevét. A szigetországban töltött két év alatt koldulással és olykor lopással összekuporgatott annyi pénzt, hogy áthajózhasson Amerikába. Egy kesztyűgyárban kezdett dolgozni, és rövid idő alatt a legsikeresebb ügynökké, majd a cég egyik vezetőjévé küzdötte fel magát.
1913-ban sógorával, a Broadwayn már tapasztalatokat szerzett Jesse L. Laskyval és az akkor még ismeretlen rendezővel, Cecil B. de Mille-lel közös filmvállalatot alapított, ebből nőtt ki később a Paramount Pictures stúdió. Házasságának felbomlása után sógorával is szakított, és a Selwyn testvérekkel Goldwyn Pictures néven hozott létre céget. A név, amelynek első feléért ő, a másodikért üzlettársai voltak felelősek, annyira megtetszett neki, hogy 1918-ban hivatalosan felvette.
Az újdonsült Sam Goldwynnek számos gondja akadt a gyorsan terjeszkedő stúdióval. A befektetők és a partnerek szövevényes hálójából végül huszárvágással menekült ki: szövetséget kötött a Metro stúdióval és Louis B. Mayer produkciós társaságával, így jött létre a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdió. A vezetésben azonban egy percig sem vett részt, már 1923-ban kilépett, de a Goldwyn „cégjelzést” meghagyta társai számára.
A filmszakma magányos csodája
Karrierjét független producerként kezdte újra, a nagyokkal ellentétben az volt az elképzelése, hogy egyszerre csak egy produkciót készít el, de azt kiváló minőségben. Miközben a független producerek nagy része gyorsan kénytelen volt lehúzni a redőnyt, Goldwyn – a szakma magányos csodája – több mint harminc éven át állta a viharokat.
Mintegy hetven filmnek volt a producere, a legjobb rendezőket, operatőröket és színészeket szerződtette, ő indította el egyebek között Gary Cooper és a némafilmek egyik legnagyobb sztárjának, Vilma Bankynak (Bánky Vilma) karrierjét. Ő volt a producere többek között az Üvöltő szelek című regényből készült Örökké…, a Bette Davis főszereplésével készült A kis rókák (1941), a nyolc Oscar-díjjal (köztük a legjobb film és rendezés) jutalmazott Életünk legszebb évei (1946) és a Porgy és Bess (1959) című alkotásoknak.
A háború után felgyorsult világgal, a technológia fejlődésével, a rádiózás és televíziózás berobbanásával már nem tudott megbirkózni, nagy lehetőségeket szalasztott el. Az 1950-es évek elejétől már nem érzett rá a közönség ízlésére, így a Porgy és Bess című filmet követően felhagyott a producerkedéssel, és nyugdíjba vonult.
Az Amerikai Filmtudományi és Filmművészeti Akadémiától 1946-ban megkapta az Irving G. Thalberg-emlékdíjat, 1957-ben a Jean Hersholtról elnevezett humanitárius Oscar-díjat vehette át. A tolókocsihoz kötött Samuel Goldwyn 1974. január 31-én hunyt el Los Angelesben, halála után stúdióját a Warner Brothers vette meg. Az amerikai filmipar egykori moguljáról Bevery Hillsben színházat neveztek el, nevét csillag őrzi a Hírességek sétányán.
