Száz éve alapították a Paramount Pictures filmstúdiót, amit Adolph Zukor filmmágnás tett a nagy stúdiók közül elsőként egyetemes vállalkozássá.
Száz éve, 1912. május 8-án alapította a magyar születésű Adolph Zukor azt a vállalkozást, amelyből a világ egyik legnagyobb filmstúdiója, az amerikai Paramount Pictures kinőtt.
A vállalat, amely ma már nemcsak filmes és televíziós alkotások készítésével, hanem azok terjesztésével is foglalkozik, az egyik legrégibb működő filmes cég, és ma is a hollywoodi álomgyár megkerülhetetlen része.
A Zemplén vármegyei Ricsén született, korán árvaságra jutott Zukor tizenhat évesen, 1889-ben nyelvtudás nélkül, a kabátujjába bevarrt huszonöt dollárral érkezett Amerikába. Néhány év alatt egzisztenciát teremtett, szűcsüzletet nyitott. Húszévesen látott először mozgófilmet, és rögvest felfedezte az abban rejlő üzleti lehetőséget. 1904-ben – boltját fenntartva – betársult egy úgynevezett nickelodeonba, ezekben a „filléres bódékban” néhány perces filmeket vetítettek. Idővel egész hálózatot épített ki a mozi e kezdetleges elődeiből, de mivel a piacon a nagy filmes társaságokból alakult tröszt diktált, Zukor csak „függetlenként” kezdhette meg harcát az érvényesülésért.
Paramount Pictures Corporation
1912-ben 25 ezer dollárt kockáztatva megszerezte az Erzsébet királynő című francia film amerikai jogait, és kizárólagos forgalmazóként hatalmas nyereségre tett szert. Öröme csak azért nem volt felhőtlen, mert a hasznot meg kellett osztania az előadásoknak helyet biztosító színházi vállalkozóval. Zukor még abban az évben megalakította a Famous Players filmtársaságot, a Paramount elődjét – reklámja, a Híres színészek híres darabokban szlogen szállóigévé vált. A cég New Yorkban épített stúdiót, ahol a kor vezető színészeivel az aktuális színpadi sikerekből és klasszikus regényekből készített filmeket, megnyílt Zukor 3500 személy befogadására alkalmas mozipalotája, a Standard is a Broadway-n.
Zukor hamarosan Kaliforniába tette át székhelyét, Los Angeles külvárosában, Hollywoodban egy narancsfarm gazdasági épületében rendezte be stúdióját. Zukor vállalkozása dinamikusan terjeszkedett, s hogy a forgalmazást is megszerezze, megbuktatta vetélytársát. Ezzel kezdődött 1916-ban a Paramount Pictures legendája. Vállalkozása 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky játékfilmgyártó vállalatával – amihez egy időre csatlakozott Samuel Goldwyn – majd a Famous Players-Lasky Corporation bekebelezte a forgalmazással foglalkozó Paramount Picturest, és Zukor elnökletével létrejött a Paramount Pictures Corporation.
A némafilm korszakban itt dolgozott a monumentális filmjeiről ismert legendás rendező, Cecil B. DeMille, olyan filmsztárokat szerződtettek, mint Mary Pickford vagy Douglas Fairbanks, és bevezette a kizárólagosságot, színészei (Pola Negri, John Barrymore, Gary Cooper) más stúdiónál nem is vállalhattak munkát.
Az első világháborút sikerrel átvészelték, majd nagy bankházak segítségével kötvényeket bocsátottak ki, s alig két és fél év leforgása alatt ötszáz mozit szereztek meg. Ezzel Adolph Zukor lett a filmszakma uralkodója.
A Paramount készítette az első egész estét betöltő filmeket, az első Oscar-díjas némafilmet (Szárnyak, 1928), és helyzete a hangosfilm megjelenése után sem rendült meg. A találékony Zukor új üzleti formákat ötlött ki (például ha valaki egy sztárjának a filmjét akarta forgalmazni, ehhez csomagban hozzácsapták a stúdió az évi teljes termését), és két évtizeden át ügyesen manőverezve kerülte el az amerikai törvényhozás által ellene indított trösztellenes eljárásokat.
A vállalkozás 1932-ben azonban csődbe jutott. Az újjászerveződő vállalatban az alapító az igazgatótanács elnökeként mégis tovább dolgozhatott. A televízió megjelenése is érzékenyen érintette a Zukor-birodalmat. Hogy az új helyzetet a maguk javára fordítsák, szövetkeztek az ABC tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett. Zukornak sikerült az 1940-es években a televíziót is végleg ellenőrzése alá vonnia. A magát mindig magyarnak valló üzletember teremtette meg a korszerű filmipart.
A gyártó és a forgalmazó részleget végül az 1940-es években mégis külön kellett választani, ami átmenetileg súlyos veszteségekhez, hanyatláshoz vezetett. Az Alfred Hitchcock által rendezett thrillerek, a Love Story, a Keresztapa, a Kínai negyed és több más kasszasiker azonban megmentette a stúdiót, amely a televíziózás piacán is megvetette lábát. A Paramount készítette, illetve forgalmazta egyebek mellett a népszerű Star Trek-sorozatot, a Travolta-musicaleket, Az elveszett frigyláda fosztogatóit, a Forrest Gumpot, A rettenthetetlent, a Titanicot, Az órákat, a Mission Impossible-t, a Dreamgirlst vagy a Martin Scorsese által rendezett A téglát. A Paramount az idei Oscar-gálán hat aranyszobrocskának örülhetett, amelyeket Scorsese A leleményes Hugo című háromdimenziós családi kalandfilmje, valamint a Rango című animációs alkotás nyert el.
A Paramount a nagy stúdiók közül elsőként vált egyetemes vállalkozássá, amely a gyártástól a forgalmazásig és az üzemeltetésig ellenőrizni tudta a filmet. A filmstúdiót megalapító Zukor 1948-ban életművéért Oscar-díjat kapott. Matuzsálemi kort élt meg, 103 évesen, 1976. június 10-én halt meg Los Angelesben.
Vállalata, amely ma a Viacom tulajdonában van, napjainkban is a filmgyártás egyik fellegvára. A stúdió piramis alakú hegyet ábrázoló logóját az elmúlt évszázadban többször áttervezték.
A piramis alakú hegy, amely a Paramount Pictures logóján látható, a legrégibb hollywoodi stúdiójelkép. Eredetére nézve több hipotézis is létezik. Az egyik szerint W.W Hodkinson utahi gyerekkori emlékeiből eredezteti a hegy formáját (az utahi Ben Lomondra utalva). A legvalószínűbbnek a perui Artesonraju-csúcsot feltételezik. A hegy felett a logón eredetileg 24 csillag volt látható, amivel az akkor érvényes szerződésben álló színészeket jelképezték. 1952-ben a logót Jan Domela átfestette. A jelenlegi hegy 1954-ben bukkant fel a logón. 1974-ben egyszerűsítették a logót, akkor készült el az, amit a televízióban használtak. 1987-ben, a stúdió 75. születésnapján és 2002-ben a stúdió 90. születésnapján ismét frissítették a logót.
A centenárium tiszteletére tavaly decemberben készült és az idei év végéig látható változaton a 100 év felirat olvasható, és a képet is átszínezték. Ezzel a stúdiójelképpel először a Mission: Impossible – Fantom protokoll című alkotást vetítették.
Forrás: David Bordwell – Kristin Thompson: A film története
