„Különben magyar költő vagyok…” Ismerjük meg a kort, a szerelmet, a világot és a közeli, szűk baráti kört, Radnóti Miklós életét – levelei tükrében.
A Különben magyar költő vagyok című kötetben Radnóti Miklósnak a kortársaival való levelezését találja az olvasó. Hogy kik voltak a kortársai? Barátok, családtagok, költőtársak, szerkesztők, kritikusok, szerelmek.
Radnóti Miklós levele Komlós Aladárhoz, 1942. május 17-én:
„A zsidóságom ‘életproblémám’, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, „életileg”), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meizlernek, Féjának, vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én „nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, háromhónapi munkaszolgálat és tizennégynapi büntetőtábor után is, (ne nevess ki, tudom, hogy megjártad a háborút, de az más volt, nem volt megalázó) kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkező napok, hónapok, évek tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat…”
Radnóti Miklós, Bíró-Balogh Tamás: Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I.
Az összegyűjtött levelek által 1926-tól követhetjük nyomon Radnóti Miklós életét, az erdélyi családtagokkal zajló kamaszlevelezés felhőtlen viccelődésétől egészen az utolsó munkaszolgálatra induló búcsújáig. Előttünk bontakozik ki a másfél évtizedes művészi pálya: az egyre szűkebb irodalmi térben mozgó magyar költőé. Tanúi lehetünk bírósági ügyének, bepillantást nyerünk egyetemi tanulmányaiba, beszámolókat kapunk a nyaralásokról, tudósításokat a munkaszolgálatokról.
Helyet kaptak az érzelmi zavarokban született levelek: a Radnótit Reichenbergből szerelmével üldöző Tini üzenetei éppúgy, mint a Beck Judittal megélt valós szenvedély vallomásai. És mindenekelőtt a saját verseiért, saját költészetéért tollat ragadó és levelet író költő szólal meg a könyvben. Hol szelíden, hol önérzetesen, hol hivatalosan, hol érzelmesen, nem egyszer titokban.
Radnóti Miklós levelezésének jelentős része 1945 tavaszán megsemmisült. Ami a hagyatékban fennmaradt, és amit össze lehetett gyűjteni, itt olvashatja az érdeklődő. Radnóti sorait mindezidáig általában csak címzettjük olvasta, amiket pedig neki írtak, azt csak ő maga. Most azonban az olvasó is új szemszögből láthat rá a költő életére. A kötetben közölt levelek jelentős része most először lát napvilágot.
Radnóti Miklós levele feleségének, a bori táborba indulás előtt, 1944. május 23-án vagy 24-én:
„Drága Mindenségem,
Csütörtökön megyünk Szerbiába. Tudod, hogy az életem értelme vagy és amíg lehet igyekszem élni miattad.
Magyon vigyázz magadra. Jani eljuttatta a leveledet, de vele nem találkoztam. A „fölösleges” holmiit vissza kell küldenünk holnap. Imádkozom értünk kettőnkért, (…) külön nincs értelme. Végigcsókollak
Mindenkit csókolok, akit szeretünk.”
Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész 1975-ben született Gyomán. A Szegedi Tudományegyetemen 2000-ben szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, és ugyanitt végezte el a doktori iskolát. Dolgozott szerkesztőként, oktatott az egyetemen, most általános és középiskolásokat tanít. Három tanulmánykötete jelent meg (Álmodozók irkafirkája, Tollvonások és Mint aki a sínek közé esett. Kosztolányi Dezső életrajzához címmel) és három kötetet rendezett sajtó alá. Kiadták két prózakötetét is Egy füzet magánélete és Nemlétező dolgok címmel. Nagy sikert ért el a szakma és az olvasók körében a Szépmíves Könyveknél megjelent, Könyvvel üzenek néked című, Radnóti Miklós dedikációit tartalmazó publikáció. ezek publikálása a közeljövőben várható. Következő kötete, a „szegedi” irodalom történetéről szóló Az irodalom személyessége volt.
Radnóti Miklós, Bíró-Balogh Tamás : Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I., Jaffa Kiadó, 2017
