A Picassóhoz és Miróhoz hasonlóan katalán származású Salvador Dalí (1904-1989) 1927-ben, folyóiratokban fedezi fel a szürrealizmust, mely kinyilatkoztatásszerűen hat rá.
December 16-tól érkezik a mozikba A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat legújabb epizódja, amely Salvador Dalí születésétől a szürrealista mozgalomhoz való csatlakozásig, 1904-től 1929-ig tartó korszakára fókuszál.
A Gala-Salvador Dalí Alapítvány támogatásával és szakmai közreműködésével elkészült film eddig még sohasem látott archív dokumentumokat és felvételeket mutat be a szürrealizmus mesterének fiatalkoráról, köztük Dalí személyes naplójának részleteit, és a korabeli interjúkban elhangzott visszaemlékezéseit. Ezeknek köszönhetően új nézőpontból tárul fel a festő fiatalkora, amelyre kétségtelenül nagy hatást gyakorolt bátyja kisgyermekkori halála és a művészettörténetbe való korai bepillantása.
Dalí kezdetben szülővárosában, Figueresben, később Madridban folytatta művészeti tanulmányait, ahol a művészvilág olyan meghatározó egyéniségeivel találkozott, mint Federico García Lorca és Luis Buñuel.
Már 1925-ben önálló kiállítást rendezett Madridban, s még a szürrealistákkal való találkozása előtt írta meg Louis Buñuel számára Az andalúziai kutya című film forgatókönyvét, melynek szinopszisát a La Revolution Surréaliste 12. száma közölte. Fiatal felnőttként utazott először Párizsba, majd nem sokkal később oda is költözött, ott ismerkedett meg Miróval, Picassóval és a szürrealista csoporttal, akikhez 1929-ben csatlakozott.
A Az andalúziai kutya c. film 1929-ben óriási botrányt kavart Párizsban. Dalí a szürrealizmus igen jelentős alakjává vált.
Első kiállítását André Breton, a „szürrealisták pápája” nyitotta meg 1929-ben. Ezen szerepel a Megvilágított gyönyörök (olaj és kollázs fatáblán, 1929, New York, Museum of Modern Art), melynek kapcsán hangzik el André Bretontól: „A szürrealizmus […] az értelem bilincséből kiszabadult, esztétikai és erkölcsi megfontolásoktól mentes gondolati diktátum.”
A film feltárja Dalí művészetének átalakulását, végigkövetve a folyamatot, ahogy a pályája korai korszakának éveiben az őt ért hatásoknak köszönhetően alkotói stílusa a klasszikusból egyre inkább az avantgárdba hajlott.
Salvador Dalí ifjúkora dokumentumfilm bemutatja, miként alakult ki az az utánozhatatlan látásmód és jellegzetes alkotói stílus, amely mára az egyetemes művészet elválaszthatatlan részévé vált.
A 2018-ban megjelent előző Dalí-filmet – A halhatatlanság nyomában – is jegyző David Pujol alkotásának díszbemutatója december 17-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol felvezető előadást tart Bodor Kata művészettörténész, a Szépművészeti Egyetem kurátora. A filmet az Uránia mellett országszerte számos további helyszínen, többek között Debrecenben, Szolnokon, Szombathelyen, Pécsett, Miskolcon és Székesfehérváron is bemutatják.
A művészettörténeti dokumentumfilm exkluzív kísérőfilmje a mozikban a Destino (magyarul: Végzet) című különleges animációs rövidfilm, amelynek készítése Salvador Dalí és Walt Disney együttműködésében indult 1945-ben, ám a világháború miatt félbeszakadt, és csak 2003-ban fejezték be a Disney Studio animátorai Roy E. Disney, Walt Disney unokaöccse kezdeményezésére.
A végeredmény egy csaknem teljes egészében tradicionális animációval megalkotott csodálatos rövidfilm, egy halandó lány és Kronosz, az idő istene közötti beteljesületlen szerelemről, amelyben egy jellegzetes Disney-nőalak végigtáncolja a történetet a számtalan dalí-motívumban bővelkedő szürrealista környezetben.
Az eredeti rajzok és storyboard alapján megvalósult hatperces alkotást a világ legnagyobb animációs filmfesztiválján, a franciaországi Annecy-ben mutatták be először, és 2004-ban Oscar-díjra jelölték a Legjobb animációs rövidfilm kategóriában.
