Radnóti Miklós dedikációi, Munkácsy Mihály, Jászai Mari, Blaha Lujza és Karády Katalin emlékiratai, Mindszenty 1956-os kiadatlan írásai, Rejtő Jenő kiadatlan műve, Falk Miksa emlékei Sisiről, Erdős Renée botránykönyve, Csáth Géza cenzúrázatlan naplója. Az irodalomért rajongó sírni tudna boldogságában.
A Líra Kiadói Csoport új szépirodalmi kiadója, a Szépmíves Könyvek a 19. és 20. századi emlékiratok, naplók, kultúrtörténeti munkák kiadására specializálódott kiadói műhely, amely elsősorban a kiadatlan vagy elfeledett kéziratok feltárását és kiadását tűzte ki célul. Ismert nevek ismeretlen írásai, grófok, bárók, illetőleg grófnők, bárónők visszaemlékezései, korabeli politikusok és közéleti személyek magánírásai, továbbá vallomások és levelezések, diáriumok és útirajzok, valamint elfeledett művek egyaránt jelentik a profil árnyalatait, ugyanakkor szempont és terv az irodalmi helyreállítás ügye: korábban cenzúrázott, torzón kiadott művek megjelentetése az eredeti változat(ok)ban.
A műhely ugyanakkor nem zárkózik el a művelődés- és helytörténeti kuriózumok közreadása elől sem. Fő hangsúlyt kap a női emlékirat-irodalom, valamint többek között az Andrássy- és Károlyi-hagyaték feldolgozása, közreadása, s nem utolsósorban az erdélyi irodalmi és művelődéstörténeti hagyomány elfeledett vagy ismeretlen műveinek gondozása.
A Szépmíves Könyvek főszerkesztője, Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész korábban a Helikon Kiadó irodalmi vezetőjeként dolgozott, egyebek mellett nevéhez fűződik Márai Sándor, Weöres Sándor, Bánffy Miklós és Kós Károly műveinek gondozása.
Radnóti Miklós 614 dedikációja, több mint kétszáz fotóval, és az ajánlások címzettjeinek életrajzával a Szépmíves Könyvek gondozásában. Bíró-Balogh Tamás tizenöt éve gyűjti Radnóti Miklós kézzel írt ajánlásait. Könyvekben, kéziratokon, fényképeken szereplő dedikációkat közöl e munkájában. Az időrendben szereplő autográf bejegyzések Radnóti életrajzának eddig ismeretlen oldalát mutatják meg: az irodalmi kapcsolatrendszer olyan részleteit, amelyek mind ez idáig ismeretlenek voltak. Az ajánlások hangja a meghatótól a politizálóig, a szerelmestől a szakmaiig, a viccestől a tragikusig terjed. Van köztük sok izgalmas és nem egy rejtélyes darab is. A kötet két kísérőtanulmánya ezeket ismerteti és értelemezi.
„Első emlékeim 1848-ba nyúlnak vissza. A magyar szabadságharc mozgalmaiban kezdődnek, amikor négyéves voltam, és természetesen semmit sem értettem az egészből. Csak a csatazajra emlékszem homályosan, amely Miskolc körül tombolt. Ebben a városban laktak szüleim, amely hol az ellenség kezébe került, hol a magyarok birtokába vándorolt.” Különleges világba vezet el a Munkácsy Mihály emlékiratát, naplótöredékeit és a feleségéhez írt leveleit tartalmazó Emlékeim c. kötet.
Emlékirataiból megismerhetjük a kilencven éve elhunyt Jászai Mari vélt és valós szerelmi viszonyait, művészi tapasztalatait, a nőiségről, az öregedésről való gondolatait. Az egyik legnagyobb magyar drámai színésznőről, még ellenségei – akikből szép számmal akadt mindig – is azt állították, hogy színésznőnek született. Pedig nem kapta tálcán a lehetőségeket, gyerekkora is igen hányatott volt, nem született bele az anyagi jólétbe.
Blaha Lujza Életem naplója című kötetben színes képet rajzol a kor pesti, sőt bécsi és párizsi társasági életéről s a divatos fürdőhelyek mulatságairól. Bensőséges humora és kitűnő megfigyelőképessége közelségünkbe hozza pályatársait, de életre kelnek a napló lapjain a múlt század végének művészeti és társadalmi nagyságai is – Jókaitól Munkácsyn keresztül egészen Türr Istvánig.
„Aztán elfogadta kedveskedéseit, hízelgéseit, vigasztalását, hálás és boldog csókjait. Engedte, hogy a lámpafénynél kibontsa szépségét és gyönyörködjön benne.” A nagy sikoly már a megjelenése évében, 1923-ban botránykönyvnek számított. Erdős Renée olyan tabunak számító témához mert nyúlni, amihez még a férfiak is csak óvatosan, a női szexualitás érvényre jutásáról, a vágyról, a hitvesi hűtlenségről, az öngyilkosság kérdéséről, a házasságban való szerepekről, és persze a nagy sikolyról.
Karády Katalin Ne kérdezd, ki voltam. Egy díva emlékére c. memoárkötete rámutat, a színésznő rendkívüli jelenség volt a magyar film történetében, hiszen népszerűsége még ma is. Élete tele volt fordulattal, romantikus és drámai kalanddal. Nem volt jó színésznő, csupán elhitető színésznő volt. Szögletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni…
Az 1956-os forradalom és Mindszenty József neve szinte egybeforrt. De hogy mi is történt pontosan, hogyan látta a legfontosabb szemtanú az eseményeket, és egyáltalán: hogyan ítélte meg saját szerepét a szabadságharcban, az kiderül a jelen kötetből, mely a Mindszenty-hagyaték frissen feltárt anyagainak tematikus feldolgozását nyújtja.
Bagdy Emőke a „szerelemgyermekének” nevezi a Pszichológiai rejtelmek a művészetekben és életünkben címet viselő új könyvét. Témáját tekintve érthető, miért. Költészet, képzőművészet, testszimbolika, lelki gyógyítás, médiapszichológia: csupán néhány téma, amiről e különleges kiadvány szól, hiszen afféle összegző-elemző írások gyűjteményéről van szó: József Attila Rorschach elemzése megfér Kondor Béla vagy Bálint Endre képeinek vizsgálata mellett.
