30 éve, 1994. január 22-én halt meg Telly Savalas amerikai színész, az egykor oly népszerű Kojak tévésorozat kopasz detektívje.
Telly Savalas (Aristotelis Savalas) görög bevándorlók gyermekeként született 1922. január 21-én a New York állambeli Garden Cityben, anyja egykor szépségkirálynő volt. A Columbia egyetemen tanult – nem túl nagy kedvvel – pszichológiát, és Amerika belépése után a második világháborúba önként jelentkezett katonai szolgálatra.
A fronton megsebesült, helytállásáért magas kitüntetést kapott. Leszerelése után a külügyminisztérium információs szolgálatának munkatársaként az Amerika Hangja rádió számára dolgozott. Innen az ABC televízió híradójának rendezői székébe vezetett útja, a producerek gyakran az ő révén kerítettek idegen nyelvet beszélő színészeket az akkoriban futó számtalan sorozathoz.
Karrierjét egy véletlen indította el:
egy színész barátját kísérte el meghallgatásra, ahol a rendezőt inkább az ő vészjósló külseje nyűgözte le, így ő kapta a szerepet.
Először az 1960-ban készült Tanú című tévéfilmben, Lucky Luciano maffiafőnök szerepében figyeltek fel rá a nézők, a producerek, sőt a gengszter barátai is (szerencséjére tetszett nekik az alakítása). Pályafutásának ebben a szakaszában jobbára brutális, pszichopata bűnözőket játszott, az 1962-ben Az alcatrazi madárember című börtöndrámában nyújtott alakításáért Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték a legjobb mellékszereplő kategóriában.
1962-ben a magánnyomozó ruháját vette magára A rettegés foka című krimi eredeti változatában. A rég várt főszerep azonban csak nem érkezett meg, igaz ebben ő is ludas volt: 1967-ben kiszemelték a Bilincs és mosoly című filmre, de a producerek nem győzték kivárni, amíg az Európában pihenő Savalas hazahajókázik, ezért inkább Paul Newmannek szavaztak bizalmat.
Védjegyévé vált kopasz fejét 1965-ben találta ki: Poncius Pilátus szerepének kedvéért leborotváltatta és többé már nem is növesztette meg haját.
„Mindannyian kopasznak születünk” – mondogatta később. Már világító kobakkal szerepelt a Piszkos tizenkettő, a Dzsingisz kán, a Kelly hősei című alkotásokban, az Őfelsége titkosszolgálatában című James Bond-filmben, mégsem volt elégedett. „A legnagyobbak oldalán játszottam, de nem ismert senki, csak azt mondták: nézd, ott az a hogyishívják” – nyilatkozta később.
Szívszorító, amit Szabó Gyula mesélt a legendás magyar színészről – Inke Lászlóra, a magyar Kojakra emlékezünk. Ő volt Telly Savalas magyar hangja, aki nélkül már el sem tudnánk képzelni Kojakot, megszólalásig hasonlítottak is egymásra. A helyzet 1973-ban változott meg, amikor a Marcus-Nelson gyilkosságok című, megtörtént esetet feldolgozó tévéfilmben rá osztották Kojak rendőrhadnagy szerepét.
A kopasz, szarkasztikus, megvesztegethetetlen és mindig nyalókát szopogató rendőr akkora sikert aratott a nézők körében, hogy nem sokkal később már sorozatot forgattak róla. A sikert meglovagoló Savalas egy idő után teljesen átvette a sorozat készítésének ellenőrzését, beleszólt a forgatókönyvbe, a rendező és a szereplők kiválasztásába – így hozta be George öccsét Stavros detektív szerepében.
Kojak az ideális amerikai rendőrt testesítette meg: a marcona külső alatt érző szív dobogott, az irodákban megállás nélkül sürögtek-forogtak, kávét ittak és intézkedtek, ráadásul a tettes mindig lebukott.
Savalas lubickolt a későn jött népszerűségben,
a tévés beszélgetőműsorok állandó szereplője lett, gyakran megvillantva vitatható énektudását.
A Kojak után évekig feledhető, de jól fizető európai filmekben „pihent”, élte a gazdagok és híresek gondtalan életét. A nyolcvanas években néhány tévéfilm erejéig újra Kojak bőrébe bújt, sőt 1989-ben megpróbálta újraéleszteni a sorozatot, de nagyobb figyelmet szentelt azon szerepének, amelyben egy hitelkártya-társaság termékeit népszerűsítette. Utoljára a Tüzelj vissza! (Backfire!) című krimiben állt a kamera elé (a filmet 1995-ben, halála után mutatták be).
A kilencvenes évek elején felfedezett prosztatarákját ugyanolyan kemény makacssággal viselte, mint amilyennek Kojakként megismerhették a nézők. A nagyvilág csak két héttel halála előtt szerzett tudomást betegségéről, amely 1994. január 22-én győzte le.
A szenvedélyes pókerjátékos Savalas háromszor nősült, feleségeitől öt, egy barátnőjétől még egy gyermeke született, és az ő keresztlánya a Jóbarátok sorozatban népszerűvé vált Jennifer Aniston.
