A kétszeres Booker-díjas Hilary Mantel regényét akár egyetlen mondatban össze lehetne foglalni: VIII. Henrik megunja Boleyn Annát, s mivel új feleségre és utódra vágyik, kivégezteti, hogy ne álljon az útjában.
A szerző nagy tehetsége abban rejlik, ahogy az effajta szűkszavú tényeket képes olyan hétköznapi helyzetekre visszabontani, amelyekre még a történelmet magasztosan porosz diszciplínának tartó olvasó is ráismerhet, hiszen mindenkinek vannak tapasztalatai napi politikai csatározásokról és emberi ármánykodásról.
Csakúgy, mint a Farkasbőrben címet viselő előző kötetben, az eseményeket itt is Thomas Cromwell szemszögéből kísérhetjük figyelemmel. A királyi titkárnak mostanra még több feladata lett: a parlament irányítása, a kolostorok felszámolása mellett kénytelen részt venni az udvari cselszövésekben is.
Új megbízatása miatt ez utóbbiból bőven kijut neki, hiszen Boleyn Annát csak egyfajta „koncepciós per” segítségével lehet gyorsan eltávolítani Anglia trónjáról – ami hatékony eszköz ugyan, ám Cromwell korábbi megítélésén egyértelműen ront. Ez a pragmatizmus az, ami miatt Mantel „ellép Cromwell mögül”, ahogy egy kritikusa megfogalmazta.
Persze nem húzódik el nagyon főhősétől, mindössze egyetlen lépésnyire. A hajdan a politika iránt is érdeklődő Mantel célja az, hogy a történelemkönyvekben államigazgatási zseniként ábrázolt Cromwell emberként álljon az olvasók elé, s ebbe a koncepcióba beleférnek az elítélhető tettek is – főleg, ha ezekkel a családját védi. Nem fognak csalódni a regényben azok, akiknek már az első kötet is tetszett, ám a második rész hangulata lényegesen komorabb, mivel itt a macchiavellisztikus intrika megszűnik elméleti lehetőségnek lenni, s valódi, véres következményekkel jár.
A regény tagolása szépen példázza a folyamatot, melynek során az odaadó férjből feleséggyilkos Henrik válik: az első rész baljós, madarakat idéző című egységei (Sólymok, Varjak és az Angyalok) a sötét terv körvonalazódásával foglalkoznak, a második rész első fejezete (A Fekete Könyv) a feleségtől való megszabadulás protokollját taglalja, a Fantomok ura a megvalósítást, az utolsó, kurta fejezet (Préda) pedig a végeredményt, a zsákmány felosztását írja le, és körüljárja azon kérdéseket, melyeket e kétes ügy felvet: a hatalmi pozíciók átalakulását.
Tudvalevő, hogy Boleyn Anna kivégzése után Cromwell még évekig folytatta munkáját, mellyel beírta magát Anglia történelmébe – de hogy a szerző véleményén lesz-e ideje és módja változtatni, az csak a The Mirror and the Light munkacímet viselő harmadik kötetből derülhet majd ki.
Hilary Mantel angol regényíró, esszéista, kritikus. Több irodalmi díjra is jelölték munkáit, melyek között találunk elbeszéléseket, emlékiratot és történelmi regényt is. Thomas Cromwell életével foglalkozó regénytrilógiájának eddig megjelent mindkét kötete, a Farkasbőrben (2009) és a Holtaknak menete (2012) egyaránt Booker-díjat kapott. Méltatói az első regény kapcsán kivételes prózáját és történetmondói képességét emelték ki, emellett a második kötetben azt is rendkívülinek találták, hogy a szerző képes úgy feleleveníteni az angol történelem egy korszakát, hogy közben szinte teljesen újra is értelmezi.
G. M.
Könyvjelző
