„Olyan korszakban élünk, amikor a dolgok látható oldalai annyira hangsúlyossá váltak, hogy a képek gyakran csak a szavak, a hangok, a zene segítségével kerülnek vissza a helyükre.” Wim Wenders Golden Globe-díjas német filmrendező 70 éves.
A skarlát betű, a Berlin fölött az ég, a Távol és mégis közel és a Buena Vista Social Club rendezője, Wim Wenders 70 éve, 1945. augusztus 14-én született. Orvosi és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd a párizsi képzőművészeti akadémiára jelentkezett, sikertelen felvételijét követően vésnöknek állt. Végül a müncheni filmfőiskolát végezte el, közben 1968 forró nyarán felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert a diáktüntetések során ellenállt a letartóztatásnak.
Pályafutása Peter Handke A kapus félelme a tizenegyesnél című kisregényének megfilmesítésével kezdődött, a nemzetközi hírnevet a Nathaniel Hawthorne regényéből készült A skarlát betű hozta meg számára 1973-ban. Négy évvel később elkészítette első angol nyelvű filmjét (Az amerikai barát), majd Francis Ford Coppola hívására Amerikában dolgozott. Hollywoodból azonban hamar kiábrándult, Európába visszatérve forgatta A dolgok állása című önéletrajzi munkáját, amelyért elnyerte a velencei filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt.
1984-ben New Yorkban írta és készítette a vándorlásról és az otthonkeresésről szóló Párizs, Texas című road-movie-t, amellyel elnyerte az Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon. Az egy évvel későbbi Berlin fölött az ég a múlt századi Európa történelmi szimbólumaként ábrázolt Berlinnel kapcsolatos nézeteit összegezte, amelyért Cannes-ban megkapta a legjobb rendezés díját és Európai Filmdíjjal tüntették ki.
Régi vágya teljesült, amikor 1991-ben elkészítette a világ négy földrészén, több mint tíz országban forgatott A világ végéig című alkotását. A Berlin felett az ég folytatásában, a Távol és mégis közel (1992) című filmben lehangoló képet festett az újraegyesült német fővárosról.
Színes munkásságára jellemző, hogy készített dokumentumfilmet Jaszudzsiro Ozu japán rendezőről és Yamamoto japán divattervezőről, színészként tűnt fel a Berlin, a moziváros című filmben. 1998-ban a legendás kubai zenészek alkotta Buena Vista Social Clubról forgatott dokumentumfilmért először jelölték Oscar-díjra.
A közismerten nagy lemezgyűjteménnyel rendelkező Wenders egyik rendezője volt Martin Scorsese A blues című ismeretterjesztő tévésorozatának, és filmet forgatott a BAP elnevezésű kölni rockegyüttesről is. Több fotókiállítása volt, írt esszékötetet, rendezett videoklipet, és az ír U2 együttes énekesével, Bonóval kibontakozó együttműködése eredményezte A millió dolláros hotel című alkotását. 2004-ben A bőség földje címmel korunk Amerikájáról rendezett sötét humorú, elevenbe vágó filmesszét.
A sokoldalú művész az utóbbi évtizedben is több munkával jelentkezett: előbb az ENSZ fejlesztési programjának készített a szegénység leküzdését támogató kisfilmet, majd a kortárs táncművészet 2009-ben elhunyt neves alakjáról, Pina Bauschról forgatott háromdimenziós dokumentumfilmet, amelyért második alkalommal jelölték az amerikai filmakadémia aranyszobrocskájára. A rendező két Oscar-jelölt filmje Európai Filmdíjat nyert a dokumentumfilmek kategóriában.
2015 februárjában harmadik alkalommal izgulhatott az Oscar-díjkiosztó gálán, A Föld sója című, Sebastiao Salgado brazil fotográfusról forgatott életrajzi dokumentumfilmjéért, az eseményről azonban ezúttal is üres kézzel kellett távoznia. Az alkotásért a francia César-díjjal vigasztalódhatott, és Cannes-ban a zsűri különdíjával ismerték el munkáját.
A német rendezőt 1996-ban az Európai Filmakadémia elnökének választották meg. Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon tiszteletbeli Arany Medve-díjjal tüntették ki életművéért. A Berlinalén versenyen kívül bemutatták Every Thing Will Be Fine című háromdimenziós családi drámáját.
Wenders feleségével 2012-ben életműve összefogására alapítványt hozott létre szülővárosában. A fiatal filmeseket támogató Wim Wenders-ösztöndíjat 2014-ben írták ki először.
